HTML

Mi változik ?

Így változik a családi adókedvezmény 

Bővül némileg a családi adókedvezményre jogosultak köre, de a a mértéke is: 2016-tól, tehát jövő év után majd évente emelkednek a családi adóalap-kedvezmények, és már 2016-tól havonta gyerekenként akár 78 125 forintot leírhatnak az adóalapjukból azok, akik elég sokat keresnek hozzá. Nagyobbat kaszálhatnak a jó állásban dolgozó kétgyerekesek, nekik ugyanis jövő évtől megduplázódhat az adókedvezményük.

Az ehhez szükséges családi adókedvezmény nyomtatványt majd le lehet tölteni a NAV honlapjáról, itt pedig megnézheti, hogy most mennyire jogosult összesen. Ez havonta a nettóban évente 2500 forint pluszt jelent, így négy év elteltével 2020-ra elérhető lesz, amivel a kormány már idén kampányolt: egy gyerek után a mostani 10 ezerről 20 ezer forintra emelkedhet a kedvezmény.

Címkék

2013 (2) 2014 (2) 2015 (8) 2018 (1) 2019 (1) 2020 (4) 2021 (1) Adóelőleg-nyilatkozatok 2016 (1) Adóelőleg-nyilatkozatok 2017 (1) Adóelőleg-nyilatkozatok 2018 (1) Adóelőleg-nyilatkozat 2020 (1) adóelőleg nyilatkozat 2015 (1) adóelőleg nyilatkozat 2015 letöltés (2) adóelőleg nyilatkozat 2020 (2) Adóelőleg nyilatkozat letöltés 2017 Nav (1) adókedvezmény (5) Adókedvezmény-két-gyerek-esetén-2015 (2) Adókedvezmény 2016 (1) Adókedvezmény 2021 (1) családi (2) Családi-Adókedvezmény-2014 (3) Családi-Adókedvezmény-2015 (5) Családi-Adókedvezmény-Nyomtatvány-Letöltés-2014 (1) Családi-adókedvezmény-nyomtatvány-nyilatkozat-2015 (3) Családi adó-kedvezmény 2017 (2) családi adókedvezmény 2013 pdf nyomtatvány letöltése (1) családi adókedvezmény 2015 kalkulátor (2) családi adókedvezmény 2016 (4) Családi adókedvezmény 2016 adószám (2) Családi adókedvezmény 2017 (1) családi adókedvezmény 2018 (3) Családi adókedvezmény 2018 1 2 3 gyerek után (1) Családi adókedvezmény 2018 3 gyerek után (1) Családi adókedvezmény 2018 összege (2) Családi adókedvezmény 2018 összege 1 gyerek után (2) Családi adókedvezmény 2018 összege 2 gyerek (1) Családi adókedvezmény 2019 (1) Családi adókedvezmény 2020 (3) Családi adókedvezmény 2020 1-2-3-4 gyerek után (2) Családi adókedvezmény 2020 nyilatkozat (2) családi adókedvezmény 2020 nyomtatvány (1) Családi adókedvezmény 2020 összege (1) Családi adókedvezmény 2021 (1) Családi adókedvezmény 2021 kalkulátor (1) Családi adókedvezmény 2021 összege (1) családi adókedvezmény 2022 (1) családi adókedvezmény kiterjesztése 2015/2016 (1) családi adókedvezmény nyomtatvány 2016 (3) családi adókedvezmény nyomtatvány letöltése (2) Családi adózás 2020 (1) családi kedvezmény 2018 (1) Családi kedvezmény 2019 (1) Családi kedvezmény 2021 (1) Családi kedvezmény nyilatkozat 2016 (1) Családi kedvezmény nyilatkozat nyomtatvány 2017 (1) első házasok családi adókedvezménye 2015 (1) kiterjesztették a családi adókedvezményt 2014-től (1) letöltése (1) Nav 2020 (2) Nav nyomtatvány letöltés 2017 (1) nyomtatvány (2) Nyomtatvány-letöltés-2020 (1) Címkefelhő

családi adókedvezmény 2022 nyomtatvány

Családi adózás, adókedvezmény gyermekek után 2022 - adókedvezmény 1-2-3 gyerek után

Családi kedvezmény igénybevétele 2014/2015 - nyomtatvány letöltés !

2014.01.07. 16:53 itt

Adóelőleg nyilatkozat 2015: Ilyen adóelőleg-nyilatkozatokat kell használni 2015-ben, itt letöltheti

 

Eddig sem volt egyszerű a családi kedvezményre vonatkozó előírások helyes alkalmazása, de a családi járulékkedvezmény bevezetése még több odafigyelést igényel az érintett magánszemélyektől és az adóelőleg-levonásra kötelezett munkáltatóktól.

Ami nem változik

Családi kedvezményre jogosult:

  • az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, kivéve azt a magánszemélyt, aki a családi pótlékot
  • vagyonkezelői joggal felruházott gyámként vagy vagyonkezelő eseti gondnokként a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel,
  • szociális intézmény vezetőjeként, az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel

kapja, továbbá

  • a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa;
  • a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy);
  • a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

Kedvezményezett eltartott (aki után a kedvezmény jár):

  • az, aki esetében a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra való jogosultság áll fenn,
  • a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig),
  • az, aki a családi pótlékra saját jogon jogosult,
  • a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

Eltartott:

  • az előbbiekben felsorolt kedvezményezett eltartottak, továbbá
  • azok, akik esetében nem áll fenn a családi pótlékra való jogosultság, de a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehetőek (vagyis, akik után a kedvezmény nem jár, de akiket a kedvezményezett eltartottak után érvényesíthető mérték meghatározásánál figyelembe kell venni).

Az utóbbiak körébe az a kedvezményezett eltartottnak nem minősülő személy tartozik, aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik.

Az összevont adóalapból családi kedvezmény címén levonható összegnek – minden egyes kedvezményezett eltartott után, minden egyes jogosultsági hónap figyelembe vételével – két mértéke van.

A levonható összeg fejenként és havonta 62 500 forint, amely

  • egy vagy kettő kedvezményezett eltartott esetén havi 10-10 ezer forint,
  • egy kedvezményezett eltartott és egy eltartott esetén havonta 62 500 forint, amely havi 10 ezer forint adókedvezményt jelent.

A levonható összeg fejenként és havonta 206 250 forint, amely

  • három és minden további kedvezményezett eltartott esetén havi 33-33 ezer forint, illetve
  • legalább három (vagy több) eltartott, azon belül legalább egy (vagy több) kedvezményezett eltartott esetén kedvezményezett eltartottanként havi 33-33 ezer forint adókedvezményt jelent.

A családi kedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után egyszeresen vehető igénybe, de azt együttesen, közösen, illetve az adóbevallásban (munkáltatói adómegállapításban) megosztva is lehet érvényesíteni.

A jogosult arra a hónapra tekintettel veheti igénybe a kedvezményt, amely számára jogosultsági hónapnak minősül. Több jogosult esetén az adott jogosultsági hónap után járó kedvezményt a jogosultak közösen is igénybe vehetik. A jogosult az őt megillető családi kedvezményt – adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban – megoszthatja a vele közös háztartásban élő, jogosultnak nem minősülő házastársával (ideértve különösen a nevelőszülő házastársát), élettársával. Ez a lehetőség arra az esetre is vonatkozik, amikor a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni

A közös igénybevétel (már az adóelőleg-megállapításnál is) tehát csak akkor jöhet szóba, ha az együttes igénybevétel ugyanazon kedvezményezett eltartott után a családi kedvezményre jogosult személyek között történik. A megosztás pedig azt jelenti, hogy a jogosult az őt megillető kedvezményt jogosultnak nem minősülő más magánszeméllyel együtt megosztva érvényesíti. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy az olyan jogosultsági hónapokra eső családi kedvezményre, amelyre vonatkozóan a jogosult vagy házastársa, élettársa a gyermeket nevelő egyedülállók családi pótlékát igénybe vette, a megosztás nem alkalmazható.

A családi kedvezményre való jogosultság az esetek többségében egybeesik a családi pótlékra való jogosultsággal. Ez a következőket jelenti:

  • Házastársak esetében a közös háztartásban nevelt közös és nem közös gyermekek után járó családi pótlék tekintetében mindkét fél jogosultnak minősül, így a családi kedvezményre való jogosultság is mindkét felet megilleti. Kivétel: a nevelőszülőként nevelt gyermek után a házastárs nem jogosult.
  • A családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy), illetve a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetében az említett személy és a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül egy – a döntésük szerinti – minősül jogosultnak.
  • Magzat esetében a várandós nő és – tényleges apaságától függetlenül – a vele közös háztartásban élő törvényes házastársa (tehát az élettárs apa nem) minősül jogosultnak.

A házastársak mindegyikének jogosultsága alapján a közös igénybevétel és a megosztás ugyanazt jelenti, továbbá a kedvezmény mértéke mindkét fél szempontjából azonos. Ugyanez a helyzet az élettársak estében is, ha kizárólag közös gyermekeik vannak (a magzat kivételével).

Az élettárs a másik féllel nem közös gyermekek tekintetében nem jogosult családi pótlékra, ebből következően a családi kedvezményre és annak közös igénybevételére csak a saját és közös gyermekeik után jogosult. Emiatt az élettársak esetében az eltartottak száma, illetve a kedvezmény mértéke is különböző lehet, továbbá ők a nem közös gyermek után járó kedvezményt csak az adóbevallásukban/munkáltatói adómegállapításukban oszthatják meg, közös igénybevételre tehát nem jogosultak. Ez házastársak esetében is előfordulhat akkor, ha valamelyikük nevelőszülőként nevelt gyermek után jogosult a családi kedvezményre.

Szólj hozzá!

Címkék: családi 2014 adókedvezmény 2015 Családi-Adókedvezmény-2014 Családi-Adókedvezmény-2015 Családi kedvezmény Kalkulátor 2015

Új családi adókedvezmény 2014-re-Elfogadták!

2013.11.19. 11:24 itt

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a jövő évi adóváltoztatásokat. A kormány javaslatára a családi adókedvezmény 2014-ben az egyéni járulékok, vagyis a 7 százalékos egészségbiztosítási és a 10 százalékos nyugdíjjárulék terhére is igénybe vehető lesz.

További információk :Friss : családi adózás 2014 - új nyomtatványok a családi adókedvezmény igénybevételéhez !


Szólj hozzá!

Címkék: kiterjesztették a családi adókedvezményt 2014-től

Átalakul 2014-re a családi adókedvezmény

2013.11.12. 12:19 itt

A 2014-es adótörvény-módosítások legfontosabb eleme a családi adókedvezmény kiterjesztése.

A korábban ismertetettek szerint az szja-n felül a 7%-os egészségbiztosítási és 10%-os nyugdíjjárulékból is igénybe vehető lesz a gyermekek után járó kedvezmény. Giró-Szász András kormányszóvivő a mai sajtótájékoztatón ugyanakkor nem akart beszélni arról, lesz-e húsáfa-csökkentés és luxusadó (a ma benyújtandó adótörvényből kiderül). A havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétel ugyanakkor várhatóan nem lesz benne, mert ez a szóvivő szerint nem adórendszeri kérdés.

A hazai adórendszerben már nincs szükség nagy lépésekre, az adórendszer szerkezeti átalakítása lezártnak tekinthető, 2014. a finomhangolás évének tekinthető - mondta Giró-Szász András a péntek délelőtt tartott kormányszóvivői sajtótájékoztatón. Az elmúlt évek igazolták az egykulcsos adó eredményességét a szóvivő szerint, az új adórendszer 1500 milliárd forintot hagyott az embereknél.

Az őszi adóváltozások célja egyértelműen, hogy a kiskeresetűek jelentős mértékű kedvezményben részesüljenek, emellett adminisztrációs terheket csökkent tovább, illetve a vállalkozói környezetet támogatják tovább - ismertette az adócsomag tartalmát a kormányszóvivő.

A családi adókedvezmény bevezetésekor 180 milliárd forintot hagyott a családoknál. Az új intézkedés 260 ezer családra terjeszti ki a családi kedvezményt. Az intézkedés lényege, hogy akik jelenleg nem tudják a gyermekek után járó családi kedvezményt teljesen igénybe venni a személyi jövedelem adójukból, azok az egyéni járulékokból is levonhatják azt, a 7%-os egészségügyi és 10%-os nyugdíjjárulékból. Az adómegtakarítás maximuma így 33%-ra emelkedik.

Giró-Szász András elmondása szerint ma benyújtják az adótörvények módosítását.

Arról ugyanakkor nem beszélt, ezekben szerepelni fog-e a húsáfa csökkentése és a luxusadó. A szóvivő szerint ezeket a Varga Mihály által ma benyújtandó adótörvényeket módosító javaslatból tudjuk majd meg. Ugyanakkor elismételte, amit már korábban is, hogy 2006-ban volt egy átgondolatlan áfacsökkentés, ami nem járt a várt hatással.

A havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétel ügye pedig Giró-Szász szerint nem adóügyi kérdés, az intézkedést javasló frakció fog erről javaslatot benyújtani az Országgyűlésnek.

Szólj hozzá!

Címkék: Családi-Adókedvezmény-2014 Családi-Adókedvezmény-Nyomtatvány-Letöltés-2014

családi adókedvezmény 2013 nyomtatvány letöltése 2014-re

2013.01.16. 20:20 itt

Adóelőleg-nyilatkozat 2013/14. évben  családi kedvezmény
 
 
Az összevont adóalapot csökkentő tényező a hatályos személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint a családi kedvezmény. Az összevont adóalap része az adóalap kiegészítését is magában foglaló önálló tevékenységből származó jövedelem. Ennek minősül az ingatlan bérbeadásából eredő jövedelem is január elseje óta, mivel ezen időponttól kezdve az ilyen tevékenységből származó jövedelem elkülönült adóztatásának választási lehetősége megszűnt érvényben lenni.


A családi adókedvezmény esetében a fenti kitétel alól 3 tevékenység képez kivételt 2014/2015-ben:

  1. a kereskedelmi szálláshely szolgáltatásra irányuló tevékenység
  2. a tételes átalányadózást választó fizető vendéglátó tevékenység
  3. a termőföld bérbeadásból származó bevételből keletkező jövedelem (amennyiben ez utóbbi nem adómentes).


Ezek a tevékenységek továbbra is külön adózó jövedelemnek minősülnek.

A családi adókedvezmény munka nélkül is érvényesíthető tehát, mivel a jogszabály megengedő hatályú (nem tiltja) az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem esetében a családi adókedvezmény igénybevételére.

A családi adókedvezmény 2012-ben, ha a magánszemély az ingatlan bérbeadásból származó jövedelmét nem kifizetőtől szerzi, vagy amennyiben a magánszemély számlaadásra kötelezett adószámos magánszemély, és a kifizetőtől nem kérelmezi az adóelőleg megállapítását, akkor az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem esetén a magánszemélynek nincs lehetősége arra, hogy családi kedvezmény érvényesítésére vonatkozó nyilatkozatot adjon. Ezért a kedvezményt az ingatlan bérbeadásából származó jövedelméből negyedévenként saját maga érvényesíti, illetve vallja be a tárgyévre vonatkozó adóbevallásában.

Nincsenek kizárva a családi kedvezmény érvényesítéséből azok az ingatlan-bérbeadási tevékenységet folytató magánszemélyek sem, akik ezen tevékenységből származó jövedelmüket munkáltatónak nem minősülő kifizetőtől szerzik, valamint azok a nem egyéni vállalkozóként, nem mezőgazdasági őstermelőként számlaadásra kötelezett magánszemélyek, akik nyilatkozatot adnak arról, hogy kérik az adóelőleg levonását a kifizetőtől. Ezekben az esetekben ugyanis a jövedelmet juttató szervezet kifizetői minőségében kötelezett az adóelőleg megállapítására, illetve levonására.

A családi adókedvezmény munka nélkül igénybe vehető körébe tartoznak azok, akik

  1. ingatlan bérbeadási tevékenységet folytató magánszemélyek,
  2. akik e tevékenységből származó jövedelmüket munkáltatónak nem minősülő kifizetőtől szerzik,
  3. azok, akik nem egyéni vállalkozóként, nem mezőgazdasági őstermelőként számlaadásra kötelezett magánszemélyek,
  4. végezetül azok, akik nyilatkozatot adnak arról, hogy kérik az adóelőleg levonását a kifizetőtől.


A családi adó kedvezmény rendszerében a kifizető, a NAV-hoz bejelentett - az általános szabályoktól eltérő - módszer szerint is megállapíthatja az adóelőleget, amennyiben ezzel a tárgyévi adó megállapításánál jelentkező adókülönbözetet mérsékli. Vagyis, a kifizető figyelembe veheti a családi kedvezmény érvényesítését kérő, jogszerűen megtett nyilatkozatokat, ha olyan előzetesen bejelentett adóelőleg levonási módszert alkalmaz, amely a nem munkáltatóként havi rendszerességgel teljesített kifizetéseknél is biztosítja a családi adókedvezmény érvényesítésének lehetőségét. Ez utóbbihoz szükséges a kifizető együttműködési készsége is, mivel erre vonatkozó jogszabályi kötelezettség nincs lefektetve a személyi jövedelemadó hatályos törvényében.

 

komment

Címkék: 2015 2013 családi adókedvezmény 2013 pdf nyomtatvány letöltése Családi-Adókedvezmény-2014

változik a családi kedvezményre vonatkozó szabály

2013.01.16. 20:06 itt

Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2013. évi CLXXVIII. törvény – többek között – megváltoztatta a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) családi kedvezményre vonatkozó néhány szabályát. Ezen módosuló rendelkezések 2013. január 1-jétől lépnek hatályba - hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. A kiadott közleményt az alábbiakban változtatás nélkül idézzük.

Családi kedvezmény közös érvényesítése, illetve megosztása

A módosítás pontosítást tartalmaz, aminek eredményeként egyértelműen elkülöníthető a családi kedvezmény közös érvényesítésének és a kedvezmény megosztásának esete. Amíg ugyanis a közös érvényesítés akkor jöhet szóba, ha ugyanazon kedvezményezett eltartott esetében eltérő vagy ugyanazon jogosultsági hónap tekintetében több magánszemély is jogosult a kedvezményre, addig megosztásról abban az esetben beszélhetünk, ha a jogosult az őt megillető kedvezményt jogosultnak nem minősülő más magánszeméllyel osztja meg.

Így a változás lényege abban ragadható meg, hogy a közös érvényesítésnél lehetséges a családi kedvezmény adóelőleg során történő igénybevétele, és nem szükséges a közös háztartásban élés fennállása, illetve nem kizáró ok a jogosultság vizsgálatánál az, ha a jogosult az egyedülálló szülők emelt összegű családi pótlékát veszi igénybe. Ezzel szemben a megosztás továbbra is csak év végén a magánszemély bevallásánál/munkáltatói adómegállapításnál lehetséges, továbbá feltétel a közös háztartás megléte, és 2013-tól már csak azon hónapok tekintetében nem lehet alkalmazni a megosztást, amelyekben a jogosult vagy a jogosultnak nem minősülő házastársa, élettársa a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát igénybe vette.

Ezért pl. ha anya és apa 2013. januárjától augusztus hónapig egy háztartásban élnek és közösen érvényesítik a kedvezményt, de 2013. szeptemberétől már külön élnek, és ekkortól már csak az anya a jogosult a kedvezmény érvényesítésére, akkor az apa mindettől függetlenül év végén a bevallásában/munkáltatói adómegállapításnál érvényesítheti a 2013. januártól az augusztus hónapig őt megillető családi kedvezményt.

Gyakori életbeli példa az is, amikor a szülők 50-50%-ban megosztott felügyeleti jogot kapnak a gyermekeik vonatkozásában. A módosítás folytán ilyenkor közösen érvényesíthetik a családi kedvezményt függetlenül attól, hogy nem élnek közös háztartásban.

Családi kedvezmény alkalmazása valamely külföldi állam szabályai alapján fennálló családi pótlékhoz hasonló ellátás esetén

Az Szja tv. alapelvei között található változás az, hogy a külföldi illetőségű magánszemélyt kedvezmény csak abban az esetben illeti meg, ha a nem önálló, illetve az önálló tevékenységből származó jövedelmeinek (ideértve különösen a vállalkozói jövedelmet és a vállalkozói osztalékalapot vagy az átalányadó alapját), valamint a nyugdíj és más hasonló, a korábbi foglalkoztatásra tekintettel megszerzett jövedelmeinek legalább 75 százaléka Magyarországon esik adókötelezettség alá.

Ezzel áll összhangban az a módosítás, hogy a családi kedvezmény is csak akkor érvényesíthető, ha a magánszemélyt ugyanolyan vagy hasonló kedvezmény ugyanarra az időszakra más külföldi államban nem illeti meg, és összes jövedelmének legalább 75 százaléka Magyarországon esik adókötelezettség alá. Az Szja tv. családi kedvezményre vonatkozó szabályainak megfelelő alkalmazását írja elő az Szja tv. "a bármely külföldi állam jogszabálya alapján családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra jogosult magánszemély (jogosult, eltartott) esetében is azzal, hogy

a) kedvezményezett eltartottként az a magánszemély (gyermek) vehető figyelembe, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény megfelelő alkalmazásával a kedvezményt érvényesítő magánszemély családi pótlékra való jogosultsága megállapítható lenne;

b) eltartottként az a magánszemély (gyermek) vehető figyelembe, akit a családok támogatásáról szóló törvény megfelelő alkalmazásával más magánszemély (gyermek) után járó családi pótlék megállapításánál figyelembe lehetne venni".

 

komment

Címkék: családi 2014 adókedvezmény nyomtatvány letöltése 2015 2013 családi adókedvezmény nyomtatvány letöltése

süti beállítások módosítása