Adóelőleg nyilatkozat 2015: Ilyen adóelőleg-nyilatkozatokat kell használni 2015-ben, itt letöltheti
Eddig sem volt egyszerű a családi kedvezményre vonatkozó előírások helyes alkalmazása, de a családi járulékkedvezmény bevezetése még több odafigyelést igényel az érintett magánszemélyektől és az adóelőleg-levonásra kötelezett munkáltatóktól.
Ami nem változik
Családi kedvezményre jogosult:
- az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, kivéve azt a magánszemélyt, aki a családi pótlékot
- vagyonkezelői joggal felruházott gyámként vagy vagyonkezelő eseti gondnokként a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel,
- szociális intézmény vezetőjeként, az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel
kapja, továbbá
- a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa;
- a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy);
- a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.
Kedvezményezett eltartott (aki után a kedvezmény jár):
- az, aki esetében a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra való jogosultság áll fenn,
- a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig),
- az, aki a családi pótlékra saját jogon jogosult,
- a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.
Eltartott:
- az előbbiekben felsorolt kedvezményezett eltartottak, továbbá
- azok, akik esetében nem áll fenn a családi pótlékra való jogosultság, de a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehetőek (vagyis, akik után a kedvezmény nem jár, de akiket a kedvezményezett eltartottak után érvényesíthető mérték meghatározásánál figyelembe kell venni).
Az utóbbiak körébe az a kedvezményezett eltartottnak nem minősülő személy tartozik, aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik.
Az összevont adóalapból családi kedvezmény címén levonható összegnek – minden egyes kedvezményezett eltartott után, minden egyes jogosultsági hónap figyelembe vételével – két mértéke van.
A levonható összeg fejenként és havonta 62 500 forint, amely
- egy vagy kettő kedvezményezett eltartott esetén havi 10-10 ezer forint,
- egy kedvezményezett eltartott és egy eltartott esetén havonta 62 500 forint, amely havi 10 ezer forint adókedvezményt jelent.
A levonható összeg fejenként és havonta 206 250 forint, amely
- három és minden további kedvezményezett eltartott esetén havi 33-33 ezer forint, illetve
- legalább három (vagy több) eltartott, azon belül legalább egy (vagy több) kedvezményezett eltartott esetén kedvezményezett eltartottanként havi 33-33 ezer forint adókedvezményt jelent.
A családi kedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után egyszeresen vehető igénybe, de azt együttesen, közösen, illetve az adóbevallásban (munkáltatói adómegállapításban) megosztva is lehet érvényesíteni.
A jogosult arra a hónapra tekintettel veheti igénybe a kedvezményt, amely számára jogosultsági hónapnak minősül. Több jogosult esetén az adott jogosultsági hónap után járó kedvezményt a jogosultak közösen is igénybe vehetik. A jogosult az őt megillető családi kedvezményt – adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban – megoszthatja a vele közös háztartásban élő, jogosultnak nem minősülő házastársával (ideértve különösen a nevelőszülő házastársát), élettársával. Ez a lehetőség arra az esetre is vonatkozik, amikor a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni
A közös igénybevétel (már az adóelőleg-megállapításnál is) tehát csak akkor jöhet szóba, ha az együttes igénybevétel ugyanazon kedvezményezett eltartott után a családi kedvezményre jogosult személyek között történik. A megosztás pedig azt jelenti, hogy a jogosult az őt megillető kedvezményt jogosultnak nem minősülő más magánszeméllyel együtt megosztva érvényesíti. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy az olyan jogosultsági hónapokra eső családi kedvezményre, amelyre vonatkozóan a jogosult vagy házastársa, élettársa a gyermeket nevelő egyedülállók családi pótlékát igénybe vette, a megosztás nem alkalmazható.
A családi kedvezményre való jogosultság az esetek többségében egybeesik a családi pótlékra való jogosultsággal. Ez a következőket jelenti:
- Házastársak esetében a közös háztartásban nevelt közös és nem közös gyermekek után járó családi pótlék tekintetében mindkét fél jogosultnak minősül, így a családi kedvezményre való jogosultság is mindkét felet megilleti. Kivétel: a nevelőszülőként nevelt gyermek után a házastárs nem jogosult.
- A családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy), illetve a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetében az említett személy és a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül egy – a döntésük szerinti – minősül jogosultnak.
- Magzat esetében a várandós nő és – tényleges apaságától függetlenül – a vele közös háztartásban élő törvényes házastársa (tehát az élettárs apa nem) minősül jogosultnak.
A házastársak mindegyikének jogosultsága alapján a közös igénybevétel és a megosztás ugyanazt jelenti, továbbá a kedvezmény mértéke mindkét fél szempontjából azonos. Ugyanez a helyzet az élettársak estében is, ha kizárólag közös gyermekeik vannak (a magzat kivételével).
Az élettárs a másik féllel nem közös gyermekek tekintetében nem jogosult családi pótlékra, ebből következően a családi kedvezményre és annak közös igénybevételére csak a saját és közös gyermekeik után jogosult. Emiatt az élettársak esetében az eltartottak száma, illetve a kedvezmény mértéke is különböző lehet, továbbá ők a nem közös gyermek után járó kedvezményt csak az adóbevallásukban/munkáltatói adómegállapításukban oszthatják meg, közös igénybevételre tehát nem jogosultak. Ez házastársak esetében is előfordulhat akkor, ha valamelyikük nevelőszülőként nevelt gyermek után jogosult a családi kedvezményre.
