HTML

Mi változik ?

Így változik a családi adókedvezmény 

Bővül némileg a családi adókedvezményre jogosultak köre, de a a mértéke is: 2016-tól, tehát jövő év után majd évente emelkednek a családi adóalap-kedvezmények, és már 2016-tól havonta gyerekenként akár 78 125 forintot leírhatnak az adóalapjukból azok, akik elég sokat keresnek hozzá. Nagyobbat kaszálhatnak a jó állásban dolgozó kétgyerekesek, nekik ugyanis jövő évtől megduplázódhat az adókedvezményük.

Az ehhez szükséges családi adókedvezmény nyomtatványt majd le lehet tölteni a NAV honlapjáról, itt pedig megnézheti, hogy most mennyire jogosult összesen. Ez havonta a nettóban évente 2500 forint pluszt jelent, így négy év elteltével 2020-ra elérhető lesz, amivel a kormány már idén kampányolt: egy gyerek után a mostani 10 ezerről 20 ezer forintra emelkedhet a kedvezmény.

Címkék

2013 (2) 2014 (2) 2015 (8) 2018 (1) 2019 (1) 2020 (4) 2021 (1) Adóelőleg-nyilatkozatok 2016 (1) Adóelőleg-nyilatkozatok 2017 (1) Adóelőleg-nyilatkozatok 2018 (1) Adóelőleg-nyilatkozat 2020 (1) adóelőleg nyilatkozat 2015 (1) adóelőleg nyilatkozat 2015 letöltés (2) adóelőleg nyilatkozat 2020 (2) Adóelőleg nyilatkozat letöltés 2017 Nav (1) adókedvezmény (5) Adókedvezmény-két-gyerek-esetén-2015 (2) Adókedvezmény 2016 (1) Adókedvezmény 2021 (1) családi (2) Családi-Adókedvezmény-2014 (3) Családi-Adókedvezmény-2015 (5) Családi-Adókedvezmény-Nyomtatvány-Letöltés-2014 (1) Családi-adókedvezmény-nyomtatvány-nyilatkozat-2015 (3) Családi adó-kedvezmény 2017 (2) családi adókedvezmény 2013 pdf nyomtatvány letöltése (1) családi adókedvezmény 2015 kalkulátor (2) családi adókedvezmény 2016 (4) Családi adókedvezmény 2016 adószám (2) Családi adókedvezmény 2017 (1) családi adókedvezmény 2018 (3) Családi adókedvezmény 2018 1 2 3 gyerek után (1) Családi adókedvezmény 2018 3 gyerek után (1) Családi adókedvezmény 2018 összege (2) Családi adókedvezmény 2018 összege 1 gyerek után (2) Családi adókedvezmény 2018 összege 2 gyerek (1) Családi adókedvezmény 2019 (1) Családi adókedvezmény 2020 (3) Családi adókedvezmény 2020 1-2-3-4 gyerek után (2) Családi adókedvezmény 2020 nyilatkozat (2) családi adókedvezmény 2020 nyomtatvány (1) Családi adókedvezmény 2020 összege (1) Családi adókedvezmény 2021 (1) Családi adókedvezmény 2021 kalkulátor (1) Családi adókedvezmény 2021 összege (1) családi adókedvezmény 2022 (1) családi adókedvezmény kiterjesztése 2015/2016 (1) családi adókedvezmény nyomtatvány 2016 (3) családi adókedvezmény nyomtatvány letöltése (2) Családi adózás 2020 (1) családi kedvezmény 2018 (1) Családi kedvezmény 2019 (1) Családi kedvezmény 2021 (1) Családi kedvezmény nyilatkozat 2016 (1) Családi kedvezmény nyilatkozat nyomtatvány 2017 (1) első házasok családi adókedvezménye 2015 (1) kiterjesztették a családi adókedvezményt 2014-től (1) letöltése (1) Nav 2020 (2) Nav nyomtatvány letöltés 2017 (1) nyomtatvány (2) Nyomtatvány-letöltés-2020 (1) Címkefelhő

családi adókedvezmény 2022 nyomtatvány

Családi adózás, adókedvezmény gyermekek után 2022 - adókedvezmény 1-2-3 gyerek után

Adóelőleg-nyilatkozatok 2017 - Változás lesz!

2016.10.17. 00:33 itt

Változás lesz >>> Nő a családi adókedvezmény összege!

Családi adókedvezmény összege 2017 >>>

 

Az a szülő, nevelőszülő, gyám, aki családi pótlékra jogosult és bejelentett munkaviszonyból származó jövedelemmel rendelkezik, gyermeke(i) után családi adókedvezményt vehet igénybe, amit a személyi jövedelemadóból, valamint a járulékokból érvényesíthet, amihez elég a munkáltatónál két példányban kitölteni egy adóelőleg-nyilatkozatot. Jó hír, hogy 2017-ben a családi adókedvezmény összege nőni fog!

Az emelés következtében a 2016-ban aktuális gyermekenkénti 12 500 Ft-os családi adókedvezmény összege 2017-ben gyermekenként 15 000 Ft-ra nő. Ez az összeg egyébként 2018- ban 17 500 Ft, míg 2019-ben 20 000 Ft lesz majd. A három vagy több gyermekkel rendelkezők családi adókedvezménye nem változik, továbbra is gyermekenként 33 000 Ft marad.

Ne feledjük, hogy a családi adókedvezmény a magzat fogantatásának 91. napjától a tankötelezettség időtartamáig jár, illetve ha a lejáratkor a gyermek még közoktatásban tanul, akkor annak a tanévnek a végéig, amelyben a gyermek a 20. életévét betölti.

A családi adókedvezmény érvényesíthető más jogosulttal (pl. másik szülővel) közösen vagy megosztva (az összeg vagy a gyermekek megosztásával), abban az esetben, ha az egyik jogosult az alacsony jövedelme miatt nem tudja teljesen érvényesíteni a családi adókedvezményt.

Szólj hozzá!

Címkék: adókedvezmény Családi adó-kedvezmény 2017 Adóelőleg-nyilatkozatok 2017 Családi adókedvezmény 2017 Családi kedvezmény nyilatkozat nyomtatvány 2017 Adóelőleg nyilatkozat letöltés 2017 Nav Nav nyomtatvány letöltés 2017

Adóelőleg-nyilatkozatok 2016

2016.01.01. 13:31 itt

Családi adókedvezmény, családi adózás 2016

 

Családi adókedvezmény 2016 nyomtatvány

 

Az adókulcs csökkentésével összefüggésben a törvényjavaslat valorizálja a családi kedvezmény mértékeit is, annak érdekében, hogy változatlanul érvényre jusson az elfogadott szabály, mely szerint a két eltartottat nevelő családok által jogosultsági hónaponként érvényesíthető családi kedvezmény mértéke adóban kifejezve 2016-tól kezdődően négy év alatt fokozatosan kétszeresére – 10 ezer forintról 20 ezer forintra – növekszik. Ennek megfelelően a szja tv. 29/A. § (2) bekezdése helyébe majd a következő rendelkezés lép:

„A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként

  • a) egy eltartott esetén 66 670 forint,
  • b) kettő eltartott esetén
  • ba) 2016-ban 83 330 forint,
  • bb) 2017-ben 100 000 forint,
  • bc) 2018-ban 116 670 forint,
  • bd) 2019-ben és az azt követő években 133 330 forint,
  • c) három és minden további eltartott esetén 220 000 forint.

Megjegyzendő, hogy a háromgyerekesek havi kedvezményének teljes érvényesítéséhez havonta az idei 300 000 forint helyett, a jövő évtől 309 375 forint összevont adóalapba tartozó jövedelem szükséges, ami legalább 3,1 százalék béremelésnek felel meg.

adoeloleg-nyilatkozat_letoltes.jpg

----------------

Szólj hozzá!

Címkék: családi adókedvezmény 2016 Családi adókedvezmény 2016 adószám Adóelőleg-nyilatkozatok 2016 Adókedvezmény 2016

Családi adókedvezmény 2016 adókártya

2015.11.15. 15:19 itt

Családi adókedvezmény 2016 adókártya kell-e? Nem !

A 2015. szeptember 8-i hatállyal életbe lépő módosítás alapján azonban a kedvezményezett eltartottak és az eltartottak adóazonosító jelének feltüntetése a kellő felkészülési idő biztosítása érdekében csak 2017. január 1-jétől válik kötelezővé.

Családi adókedvezmény 2016 nyomtatvány

 

adoeloleg-nyilatkozat_letoltes.jpg

A módosítás alapján tehát a családi kedvezmény érvényesítéséhez csak a 2016. adóévről 2017-ben elkészítendő adóbevallásban, valamint a 2017. évben adott adóelőleg nyilatkozatokban kell kötelezően feltüntetni a kedvezményezett eltartott, és az eltartott adóazonosító jelét. Ezt megelőzően adóazonosító jel hiányában továbbra is elegendő a természetes személyazonosító adatok és a lakcím megadása.

Ez volt korábban :Az idei adóévtől a bevallásban csak akkor lehet érvényesíteni a családi adókedvezményt, ha a gyermeknek van adóazonosító jele. Ha nincs, akkor a szülőnek azt meg kell kérnie. Akkor is, ha közben jövőre e-kártyát vált ki a gyereknek. 

Még egy darabig marad az adóazonosító jel

Az e-kártyáról szóló törvényjavaslatban rá egyébként, hogy mi lesz az eddigi tb- és adóazonosítóval. Azt írják, hogy ugyan az új kártya elektronikusan tartalmazni fogja a TAJ-t és az adóazonosító jelet, azonban az előterjesztésnek nem célja a TAJ-kártya és az adóigazolvány megszüntetése.

Az e-kártya ugyanis mint írtuk, felmenő rendszerben kerül az állampolgárokhoz. Ráadásul több olyan eset is elképzelhető az előterjesztő szerint, amikor a – jellemzően kiskorú – állampolgár társadalombiztosítási jelre való jogosultságát igazolni kell, azonban még nem rendelkezik személyazonosító igazolvánnyal – érvelnek. A családi adókedvezmény kapcsán látjuk már, mire gondoltak. 

Az egyes kártyaleolvasók telepítését, elterjedését követően, valamint az összerendelési nyilvántartás tényleges működését követően lehet megvizsgálni azt, hogy szükséges-e fenntartani a kötelezően biztosítandó TAJ-kártyát és adóigazolványt, vagy ezekre csak szűk rétegnek lesz szükségük – jelentik ki a tervezetben.

Szólj hozzá!

Címkék: családi adókedvezmény 2016 családi adókedvezmény nyomtatvány 2016 Családi adókedvezmény 2016 adószám

Családi kedvezmény nyilatkozat 2016

2015.09.09. 19:52 itt

A családi adókedvezmény igénybevételekor 2016 helyett csak a 2017-ben elkészítendő adóbevallásokban lesz kötelező minden érintettnek az adóazonosító használata az Országgyűlés döntése értelmében.

Családi adókedvezmény 2016 nyomtatvány

 

adoeloleg-nyilatkozat_letoltes.jpg 

A törvénymódosítás arra kötelezi az adóhatóságot, hogy hivatalból hozza létre minden 25 év alatti adóazonosító jelét, így azt az érintetteknek nem kell egyénileg igényelniük.

A változtatások eredményeként az adóazonosító jelet a családi kedvezmény érvényesítéséhez csak a 2016-ról elkészítendő adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban, valamint a 2016-ban adott adóelőleg nyilatkozatokban kell kötelezően alkalmazni.

A 2017. január 1. előtt megtett nyilatkozatokban adóazonosító jel hiányában továbbra is elegendő lesz az eltartottak személyazonosító adatait és lakcímét megadni.

Szólj hozzá!

Címkék: családi adókedvezmény 2016 családi adókedvezmény nyomtatvány 2016 Családi kedvezmény nyilatkozat 2016 Családi adó-kedvezmény 2017

változik a családi adókedvezmény 2016-tól

2015.01.01. 19:56 itt

Bővül némileg a családi adókedvezményre jogosultak köre, de a a mértéke is: 2016-tól, tehát jövő év után majd évente emelkednek a családi adóalap-kedvezmények, és már 2016-tól havonta gyerekenként akár 78 125 forintot leírhatnak az adóalapjukból azok, akik elég sokat keresnek hozzá. Nagyobbat kaszálhatnak a jó állásban dolgozó kétgyerekesek, nekik ugyanis jövő évtől megduplázódhat az adókedvezményük.

adoeloleg-nyilatkozat_letoltes.jpg

 

Adóelőleg-nyilatkozatok 2015

 

Bevezetik az első házasok családi adókedvezményét: 2015-től minden pár, ahol legalább az egyik fél első házasságát köti, havi 5000 forintot írhat le adójából két éven keresztül, de legfeljebb addig, míg a gyermek születése miatt nem lesznek jogosultak a magasabb összegű családi adókedvezményre. A kormány a családi adókedvezmény bővítésével is a gyermekvállalást próbálja ösztönözni. „Négy év alatt folyamatosan megduplázzuk majd ennek az adókedvezménynek a mértékét, pontosan azért, hogy a második gyerek is megszülessen, hogy megszülethessen a harmadik mindazoknál, akik ezt szeretnék” – mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára.

Szólj hozzá!

Címkék: 2015 Családi-Adókedvezmény-2015 adóelőleg nyilatkozat 2015 letöltés első házasok családi adókedvezménye 2015 családi adókedvezmény 2016 családi adókedvezmény nyomtatvány 2016

adóelőleg nyilatkozat 2015 évben a családi kedvezmény érvényesítéséről nyomtatvány

2014.12.22. 15:50 itt

 

1 komment

Címkék: Családi-Adókedvezmény-2015 Családi-adókedvezmény-nyomtatvány-nyilatkozat-2015 adóelőleg nyilatkozat 2015 adóelőleg nyilatkozat 2015 letöltés

A családi adókedvezmény változásai 2015 - családi adókedvezmény 2015 kalkulátor Nav kalkulátor

2014.11.24. 01:03 itt

A családi adókedvezmény kiterjesztése csak 2016-tól indul, viszont a friss házasok már jövőre havi ötezer forintos „nászajándékot” kapnak a kormánytól amit adókedvezmény formájában írhatnak jóvá majd.

Családi adókedvezmény 2015 - feltételek itt !

 

Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára pénteken jelentette be: a kormány öt pontból álló akcióprogramot indít. Ennek elemei között említette a családi adókedvezmény rendszerének megőrzését, az első házasok adókedvezményét, az egygyermekes családok részére is igénybe vehető "szocpolt", a részmunkaidőben dolgozó kisgyermekes szülő után járó az adókedvezményt, a bölcsődei férőhelyek számának növelését.

Adókedvezmény nyomtatvány letöltése :

családi-adókedvezmény-nyomtatvány-letöltése-2015.gif

Családi adókedvezmény 2015 kalkulátor

Szólj hozzá!

Címkék: 2015 Családi-Adókedvezmény-2015 családi adókedvezmény kiterjesztése 2015/2016 családi adókedvezmény 2015 kalkulátor

Családi adókedvezmény két gyerek után 2015

2014.11.24. 00:56 itt

10e forintól 20e forintra emelik a kétgyermekes családok adókedvezményét 2015-2016 közt.

Bejelentésre került a családi adóalap-kedvezmény mértékének megemelése a kétgyermekesek esetében.Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is számításokat végeztünk a tekintetben, miképpen alakulnak ugyanazon bruttó bérhez kapcsolódóan a nettó kifizetések. Jelenlegi számításaink apropóját az adta, hogy bejelentésre került a családi adóalap-kedvezmény mértékének megemelése a kétgyermekesek esetében. Mivel jelenleg még csak ez a változás ismert, az alábbiakban csak a kétgyermekesek jövedelmi viszonyaival foglalkozunk.

Számításaink az alábbi alapfeltevéseken, illetve eddig ismertté vált, tervezett módosításokon alapulnak:

A személyi jövedelemadónál fel nem használt családi adóalap, illetve ezen keresztül az adókedvezmény továbbra is érvényesíthető lesz az egyéni egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal szemben;
A családi adókedvezmény továbbra sem fog kiterjedni a munkaerő-piaci járulékra.
Mind a személyi jövedelemadó (szja), mind az egyes egyéni járulékok mértéke változatlan marad;
A gyermekkedvezmény változatlan mértékben fennmarad az egy és három, illetve a háromnál több gyermekek esetében, azaz továbbra is 62 500 forint, illetve 206 250 forint lesz gyermekenként. A változás a kétgyermekeseket fogja érinteni, akik esetében a kedvezmény mértéke megduplázódik, azaz várhatóan 125 000 forintra emelkedik gyermekenként.

Számításaink során két lehetőség közül kellett választanunk átláthatósági okokból: az egyes jövedelmi viszonyok esetén mekkora adókedvezménnyel nem fog tudni élni a magánszemély, illetve a magánszemély vagy a család mekkora nettó jövedelemváltozásban reménykedhet változatlan jövedelmi viszonyok mellett. Mi ez utóbbit választottuk, hiszen a legtöbben arra kíváncsiak, hogy mennyivel több fog maradni a képzeletbeli borítékban. Az alábbi számokból látszik, hogy minden jövedelemkategóriánál növekszik a nettó bér mértéke két gyermek esetén, igaz, a maximális többlet csak 121 211 forint havi jövedelem felett jelenik meg, ahol a nettó pozíció már havi 20 ezer forintot jelent havonta!

Kis adalékként csak annyit szeretnék még megjegyezni, hogy a régióban máshol is foglalkoznak a családi adókedvezmény kiterjesztésével. Lengyelországban augusztus 27-én jelentette be a miniszterelnök, hogy tervbe vették az adókedvezmény megnövelését a három, illetve négy gyermeket nevelők esetében, igaz, ott nincs akkora növekedés a kedvezményben a harmadik gyermek esetében, mint hazánkban.

És akkor jöhetnek a számok:

családi adókedvezmény

Forrás : http://nav.gov.hu

Bejelentették a kormány által 2015-re tervezett fontosabb adózási szabályokat, amely alapján a jövő évi költségvetés tervezet október 31-ig a parlament elé kerül.

Nos, úgy tűnik 2015-ben a családi adókedvezménnyel kapcsolatban nem lesz változás, vagyis a sokak által várt, kétgyermekes családokat megillető családi kedvezmény összege - legalábbis 2015-ben - nem növekszik. A két gyermek után járó adókedvezményt a kormány 2016-tól 2019-ig tervezi több lépcsőben növelni. A javaslat szerint 2016-tól kezdve négy év alatt fokozatosan a duplájára, a gyermekenkénti 10 ezer forintról 20 ezer forintra emelkedne a két gyermekes szülők adókedvezménye.

- See more at: http://bilance.hu/csaladi-adokedvezmeny-2015#sthash.vmglOMg8.dpufgg

Bejelentették a kormány által 2015-re tervezett fontosabb adózási szabályokat, amely alapján a jövő évi költségvetés tervezet október 31-ig a parlament elé kerül.

Nos, úgy tűnik 2015-ben a családi adókedvezménnyel kapcsolatban nem lesz változás, vagyis a sokak által várt, kétgyermekes családokat megillető családi kedvezmény összege - legalábbis 2015-ben - nem növekszik. A két gyermek után járó adókedvezményt a kormány 2016-tól 2019-ig tervezi több lépcsőben növelni. A javaslat szerint 2016-tól kezdve négy év alatt fokozatosan a duplájára, a gyermekenkénti 10 ezer forintról 20 ezer forintra emelkedne a két gyermekes szülők adókedvezménye.

- See more at: http://bilance.hu/csaladi-adokedvezmeny-2015#sthash.vmglOMg8.dpuf

Szólj hozzá!

Címkék: 2015 Adókedvezmény-két-gyerek-esetén-2015

Kiterjesztett családi kedvezmény 2015-re - családi adókedvezmény két gyerek után 2015

2014.11.24. 00:49 itt

Eddig sem volt egyszerű a családi kedvezményre vonatkozó előírások helyes alkalmazása, de a családi járulékkedvezmény bevezetése még több odafigyelést igényel az érintett magánszemélyektől és az adóelőleg-levonásra kötelezett munkáltatóktól.

A kiindulópontot továbbra is a Szja törvény kiegészült rendelkezései (1995. évi CXVII. törvény 29/A.-29/B. §) képezik, a szabályozás új elemeinek többségét – a családi kedvezmény járulékok terhére történő érvényesítéséhez szükséges új előírásokat – pedig a Tbj. módosítása (1997. évi LXXX. törvény 24/A.- 24/C. és 51.- 51/B. §) tartalmazza.

Ami nem változik

Családi kedvezményre jogosult:

  • az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, kivéve azt a magánszemélyt, aki a családi pótlékot
  • vagyonkezelői joggal felruházott gyámként vagy vagyonkezelő eseti gondnokként a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel,
  • szociális intézmény vezetőjeként, az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel

kapja, továbbá

  • a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa;
  • a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy);
  • a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

Kedvezményezett eltartott (aki után a kedvezmény jár):

  • az, aki esetében a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra való jogosultság áll fenn,
  • a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig),
  • az, aki a családi pótlékra saját jogon jogosult,
  • a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

Eltartott:

  • az előbbiekben felsorolt kedvezményezett eltartottak, továbbá
  • azok, akik esetében nem áll fenn a családi pótlékra való jogosultság, de a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehetőek (vagyis, akik után a kedvezmény nem jár, de akiket a kedvezményezett eltartottak után érvényesíthető mérték meghatározásánál figyelembe kell venni).

Az utóbbiak körébe az a kedvezményezett eltartottnak nem minősülő személy tartozik, aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik.

Az összevont adóalapból családi kedvezmény címén levonható összegnek – minden egyes kedvezményezett eltartott után, minden egyes jogosultági hónap figyelembe vételével – két mértéke van.

A levonható összeg fejenként és havonta 62 500 forint, amely

  • egy vagy kettő kedvezményezett eltartott esetén havi 10-10 ezer forint,
  • egy kedvezményezett eltartott és egy eltartott esetén havonta 62 500 forint, amely havi 10 ezer forint adókedvezményt jelent.

A levonható összeg fejenként és havonta 206 250 forint, amely

  • három és minden további kedvezményezett eltartott esetén havi 33-33 ezer forint, illetve
  • legalább három (vagy több) eltartott, azon belül legalább egy (vagy több) kedvezményezett eltartott esetén kedvezményezett eltartottanként havi 33-33 ezer forint adókedvezményt jelent.

A családi kedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után egyszeresen vehető igénybe, de azt együttesen, közösen, illetve az adóbevallásban (munkáltatói adómegállapításban) megosztva is lehet érvényesíteni.

A jogosult arra a hónapra tekintettel veheti igénybe a kedvezményt, amely számára jogosultsági hónapnak minősül. Több jogosult esetén az adott jogosultsági hónap után járó kedvezményt a jogosultak közösen is igénybe vehetik. A jogosult az őt megillető családi kedvezményt – adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban – megoszthatja a vele közös háztartásban élő, jogosultnak nem minősülő házastársával (ideértve különösen a nevelőszülő házastársát), élettársával. Ez a lehetőség arra az esetre is vonatkozik, amikor a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni

A közös igénybevétel (már az adóelőleg-megállapításnál is) tehát csak akkor jöhet szóba, ha az együttes igénybevétel ugyanazon kedvezményezett eltartott után a családi kedvezményre jogosult személyek között történik. A megosztás pedig azt jelenti, hogy a jogosult az őt megillető kedvezményt jogosultnak nem minősülő más magánszeméllyel együtt megosztva érvényesíti. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy az olyan jogosultsági hónapokra eső családi kedvezményre, amelyre vonatkozóan a jogosult vagy házastársa, élettársa a gyermeket nevelő egyedülállók családi pótlékát igénybe vette, a megosztás nem alkalmazható.

A családi kedvezményre való jogosultság az esetek többségében egybeesik a családi pótlékra való jogosultsággal. Ez a következőket jelenti:

  • Házastársak esetében a közös háztartásban nevelt közös és nem közös gyermekek után járó családi pótlék tekintetében mindkét fél jogosultnak minősül, így a családi kedvezményre való jogosultság is mindkét felet megilleti. Kivétel: a nevelőszülőként nevelt gyermek után a házastárs nem jogosult.
  • A családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy), illetve a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetében az említett személy és a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül egy – a döntésük szerinti – minősül jogosultnak.
  • Magzat esetében a várandós nő és – tényleges apaságától függetlenül – a vele közös háztartásban élő törvényes házastársa (tehát az élettárs apa nem) minősül jogosultnak.

A házastársak mindegyikének jogosultsága alapján a közös igénybevétel és a megosztás ugyanazt jelenti, továbbá a kedvezmény mértéke mindkét fél szempontjából azonos. Ugyanez a helyzet az élettársak estében is, ha kizárólag közös gyermekeik vannak (a magzat kivételével).

Az élettárs a másik féllel nem közös gyermekek tekintetében nem jogosult családi pótlékra, ebből következően a családi kedvezményre és annak közös igénybevételére csak a saját és közös gyermekeik után jogosult. Emiatt az élettársak esetében az eltartottak száma, illetve a kedvezmény mértéke is különböző lehet, továbbá ők a nem közös gyermek után járó kedvezményt csak az adóbevallásukban/munkáltatói adómegállapításukban oszthatják meg, közös igénybevételre tehát nem jogosultak. Ez házastársak esetében is előfordulhat akkor, ha valamelyikük nevelőszülőként nevelt gyermek után jogosult a családi kedvezményre.

A kismamák jó, ha tudják, hogy ha a várandósság felismerése az adóévi adó megállapítását követően történik, a várandósság időszakának a bevallott jövedelem adóévére eső jogosultsági hónapjai alapján járó családi kedvezmény az elévülési időn belül önellenőrzéssel lehet érvényesíteni. Az anya (és a vele közös háztartásban élő házastársa) jogosultságát a várandósság tényéről kiadott orvosi igazolás alapozza meg, de ezt a személyiségi jogok szempontjából védett dokumentumot sem a családi kedvezményre vonatkozó adóelőleg-nyilatkozathoz, sem az adóbevalláshoz/munkáltatói adómegállapításhoz nem kell csatolni, azt kizárólag az adóhatóság csak ellenőrzés során kérheti.

A családi kedvezmény érvényesítése egyebekben is a jogosult maggánszemély(ek) nyilatkozata alapján történik. Több jogosult esetén (akkor is, ha nem osztják meg) az érintett magánszemélyeknek közös nyilatkozatot kell tenniük, amelynek a jogosultság (magzat esetében a várandósság) tényének közlése mellett tartalmaznia kell, hogy a kedvezményt melyikük veszi igénybe. A nyilatkozatban egymás adóazonosító jelét, valamint az eltartottakra vonatkozó adatokat is fel kell tüntetni. Megosztás esetén a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a kedvezmény összegének – az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak számának felosztásával történő – közös igénybevételére, megosztására vonatkozó döntést is.

A havi rendszeres jövedelmet fizető, adóelőleget megállapítására kötelezett munkáltatók kötelesek figyelembe venni az adóelőleg meghatározásánál a magánszemély családi kedvezmény érvényesítésére vonatkozó nyilatkozatát. Az adóelőleg megállapítására kötelezett munkáltató fogalma szélesebb annál, mint az a személy, akivel a magánszemély munkaviszonyban áll, mert ide tartozik minden olyan kifizető, amely a magánszeméllyel rendszeresen ismétlődő járandósággal együtt járó jogviszonyban áll. Tehát például e körbe tartozik a tevékenységében személyesen közreműködő tagja tekintetében a társas vállalkozás is.

Fontos szabály, hogy ha a magánszemély a családi adóalap, illetve járulékkedvezményt az adóév során az adóelőlegnél úgy érvényesíti, hogy arra részben vagy egészben nem jogosult, azt az adóbevallás benyújtására előírt határidőig vissza kell fizetnie. Ebben az esetben a befizetési kötelezettség 12 százalékának megfelelő különbözeti bírság fizetésére is köteles, ha a befizetési kötelezettség a 10 ezer forintot meghaladja.

Változások a Szja törvényben

Egyre gyakrabban előforduló eset, hogy válás után a szülők a bíróság által jóváhagyott megegyezésüknek megfelelően megosztott felügyeleti jogot gyakorolhatnak gyermekeik felett. Erre vonatkozó új rendelkezés, hogy ha jogerős bírósági döntés, egyezség alapján a szülők egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket, és ezért a családi pótlékra 50-50 százalékos arányban mindkét szülő jogosult, a gyermek mindkét szülő – valamint a szülő házastársa – vonatkozásában kedvezményezett eltartottnak minősül. A felváltva gondozott gyermek után a szülők (házastársaik) a családi adóalapkedvezmény 50-50 százalékának érvényesítésére jogosultak, ugyanakkor e családi kedvezmény közös érvényesítésére a gyermeket felváltva gondozó szülők egymás között nem jogosultak.

A családi kedvezmény érvényesítése céljából tett nyilatkozat tartalmát érintő új elem, hogy nem csak az eltartottak (kivéve a magzatot) adóazonosító jelét, ennek hiányában természetes személyazonosító adatait, lakcímét kell feltüntetni, hanem, hogy e személyek (ideértve a magzatot is) az adóév mely hónapjaiban minősültek eltartottnak, kedvezményezett eltartottnak. Továbbá közös igénybevétel, illetve megosztás esetén fel kell tüntetni azt is, hogy hány jogosultsági hónap tekintetében történik közös érvényesítés, vagy a kedvezmény megosztásával érintett házastársak, élettársak hány jogosultsági hónap tekintetében osztják meg a kedvezményt (például válás és új élettársi kapcsolat esetén egy magánszemély az adott éven belüli időszakok szerinti családi állapot alapján akár két más magánszeméllyel is érvényesítheti közösen ugyanazon kedvezményezett eltartottra tekintettel a családi kedvezményt). A jogosultnak nem minősülő házastárssal, élettárssal történő megosztás nem alkalmazható azokra a hónapokra, amelyekre a családi kedvezményt a jogosultak közösen érvényesítették.

A járulékkedvezmény bevezetésével függ össze az a rendelkezés, amely szerint, ha a magánszemély vagy házastársa, élettársa az adóév során az adóelőleg megállapításánál családi járulékkedvezményt érvényesített, akkor az adóbevallásban a magánszemély és házastársa által érvényesíthető családi kedvezmény együttes összegét csökkenteni kell az általuk együttesen igénybe vett családi járulékkedvezménynek az adó mértékével (0,16-tal) elosztott összeggel. Ez a szabály biztosítja, hogy amennyiben az adóév végére az évközi érvényesítés ellenére mégis mutatkozik adófizetési kötelezettség, azt a családi kedvezményt, amelyet már családi járulékkedvezmény formájában érvényesítettek, ismételten ne lehessen levonni az adóalapból.

Mit jelent a családi járulékkedvezmény?

Családi járulékkedvezményre a Szja törvény szerinti családi adóalapkedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított és – a kedvezményt megosztással érvényesítő – biztosított házastársa, élettársa jogosult. Az említettek a szja szerinti családi adóalapkedvezmény 16 százalékát (amelyre a szja nem nyújt fedezetet) családi járulékkedvezményként a 7 százalékos egészségbiztosítási járulékból és a 10 százalékos nyugdíjjárulékból érvényesíthetik. A családi járulékkedvezmény érvényesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét.

A családi járulékkedvezmény összege a biztosítottat megillető, a szja szerinti családi adóalpkedvezmény összegéből

  • a biztosított által vagy
  • a közös igénybevételére jogosult biztosítottak által közösen és/vagy
  • a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa által együttesen

ténylegesen érvényesített családi adóalapkedvezménnyel csökkentett összeg 16 százaléka, de legfeljebb a megállapított egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék együttes összege.

A családi járulékkedvezmény igénybevétele nem kötelező, de ha a magánszemély az adóelőleg-nyilatkozatában kéri, az adóelőleg-levonásra kötelezett munkáltatónak figyelembe kell vennie már az adóelőleg-levonásnál is. A munkáltató meghatározott sorrendben először a családi adóalapkedvezményt vonja le a megállapított személyi jövedelemadóalapból, és ha az nem nyújt teljes fedezetet, a fennmaradó összeg 16 százalékával először a 7 százalékos egészségbiztosítási járulékot, majd a 10 százalékos nyugdíjjárulékot csökkenti, azaz nem vonja le a magánszemély járandóságából, és nem fizeti meg az állami adóhatóságnak. Hangsúlyozni kell, hogy járulékkedvezmény érvényesítésére vonatkozó előleg nyilatkozatot csak a családi adóalapkedvezményre jogosult magánszemély tehet, azaz nem tehet ilyen nyilatkozatot a családi adóalapkedvezmény érvényesítésére a saját jogán nem (csak megosztással) jogosult magánszemély.

A családi járulékkedvezmény havi összegét a foglalkoztatónak az adózás rendjéről szóló törvény szerinti (08-as) bevallásában kell bevallania.

A családi járulékkedvezmény közös igénybevételére, megosztására értelemszerűen a Szja törvény előírásit kell alkalmazni.

Amennyiben az egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő az adóév során családi járulékkedvezményt kíván érvényesíteni, azt saját maga állapítja meg, a következők figyelembe vételével:

  • A biztosított egyéni vállalkozó által érvényesíthető családi járulékkedvezmény havi összege egyenlő a családi kedvezmény havi összegéből (közös igénybevétel esetén a biztosított egyéni vállalkozóra jutó összegéből) annak a résznek a 16 százalékával, amely az adóelőleg-alap (a havi vállalkozói kivét, illetve a havi átalányban megállapított jövedelem) havi összegét meghaladja, de legfeljebb a biztosítottat terhelő egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék összegével.
  • A biztosított őstermelő által érvényesíthető családi járulékkedvezmény negyedéves összege egyenlő a családi kedvezmény negyedévre eső összegéből (közös igénybevétel esetén a biztosított mezőgazdasági őstermelőre jutó összegéből) annak a résznek a 16 százalékával, amely az adóelőleg-alap (a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem vagy az átalányban megállapított jövedelem) negyedéves összegét meghaladja, de legfeljebb a biztosítottat terhelő egészségbiztosítási járulék, és nyugdíjjárulék összegével.
  • A biztosított egyéni vállalkozó a havi, a mezőgazdasági őstermelő a negyedéves családi járulékkedvezményét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget
  • természetbeni egészségbiztosítási járulékként, vagy
  • ha a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre pénzbeli egészségbiztosítási járulékként, vagy
  • ha a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék sem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre nyugdíjjárulékként

nem fizeti meg az állami adóhatóságnak. A biztosított egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő a családi járulékkedvezmény havi, illetve negyedéves összegét a járulékokról szóló bevallásában vallja be.

A családi járulékkedvezmény nem csökkenti azt a járulékkötelezettséget, amelyet az Szja törvény szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő járulékalap után kell megfizetni (ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont, befizetett tagdíj összegét). Egyéni és társas vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a kivétet, az átalányban megállapított jövedelmet vagy a személyes közreműködői díjat terhelő járulékok erejéig lehet érvényesíteni (tehát csak olyan járulékalapot képező jövedelem után megállapított járulékok erejéig, amelyek után személyi jövedelemadó-fizetései kötelezettség terhére a családi kedvezmény egy része érvényesítésre került, vagyis például kivét hiányában a kötelezően fizetendő járulékminimumból nem vonható le a kedvezmény).

Az év közben érvényesített családi járulékkedvezményről az éves adóbevallásban vagy a munkáltatói adómegállapítás során el kell számolni. Az elszámolásban fel kell tüntetni a családi járulékkedvezmény megállapított alapját, összegét, továbbá azt az összeget, amelyet a tárgyévre a családi járulékkedvezmény havi összegeként a foglalkoztató, a biztosított egyéni vállalkozó, vagy negyedéves összegeként a biztosított mezőgazdasági őstermelő érvényesített.

Ha a családi járulékkedvezmény megállapított összege több mint amit a tárgyévre családi járulékkedvezmény havi összegeként a foglalkoztató vagy az egyéni vállalkozó, negyedéves összegeként a mezőgazdasági őstermelő érvényesített, a különbözetet az adóbevallásban lehet igényelni, illetve munkáltatói adómegállapítás esetén a személyi jövedelemadó különbözetére vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.

Családi adókedvezmény két gyerek után 2015 ! változás lehet a 2 gyermekes családoknál

Szólj hozzá!

Címkék: 2015 Családi-adókedvezmény-nyomtatvány-nyilatkozat-2015 Adókedvezmény-két-gyerek-esetén-2015

családi adókedvezmény 2015 kalkulátor - családi kedvezmény igénybevételéhez szükséges igazolás 2015-re

2014.11.24. 00:43 itt

Letölthető dokumentumok
csaladi_kedvezmeny_igazolas_2013_evre_20140630 38KB

Szólj hozzá!

Címkék: 2015 Családi-Adókedvezmény-2015 Családi-adókedvezmény-nyomtatvány-nyilatkozat-2015 családi adókedvezmény 2015 kalkulátor

süti beállítások módosítása