HTML

A családi adókedvezmény változásai 2015

2014.11.24. 01:03 itt

A családi adókedvezmény kiterjesztése csak 2016-tól indul, viszont a friss házasok már jövőre havi ötezer forintos „nászajándékot” kapnak a kormánytól amit adókedvezmény formájában írhatnak jóvá majd.

Családi adókedvezmény 2015 - feltételek itt !

 

Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára pénteken jelentette be: a kormány öt pontból álló akcióprogramot indít. Ennek elemei között említette a családi adókedvezmény rendszerének megőrzését, az első házasok adókedvezményét, az egygyermekes családok részére is igénybe vehető "szocpolt", a részmunkaidőben dolgozó kisgyermekes szülő után járó az adókedvezményt, a bölcsődei férőhelyek számának növelését.

Adókedvezmény nyomtatvány letöltése :

családi-adókedvezmény-nyomtatvány-letöltése-2015.gif

Szólj hozzá!

Címkék: 2015 Családi-Adókedvezmény-2015 családi adókedvezmény kiterjesztése 2015/2016

Családi adókedvezmény két gyerek után 2015

2014.11.24. 00:56 itt

10e forintól 20e forintra emelik a kétgyermekes családok adókedvezményét 2015-2016 közt.

Bejelentésre került a családi adóalap-kedvezmény mértékének megemelése a kétgyermekesek esetében.Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is számításokat végeztünk a tekintetben, miképpen alakulnak ugyanazon bruttó bérhez kapcsolódóan a nettó kifizetések. Jelenlegi számításaink apropóját az adta, hogy bejelentésre került a családi adóalap-kedvezmény mértékének megemelése a kétgyermekesek esetében. Mivel jelenleg még csak ez a változás ismert, az alábbiakban csak a kétgyermekesek jövedelmi viszonyaival foglalkozunk.

Számításaink az alábbi alapfeltevéseken, illetve eddig ismertté vált, tervezett módosításokon alapulnak:

A személyi jövedelemadónál fel nem használt családi adóalap, illetve ezen keresztül az adókedvezmény továbbra is érvényesíthető lesz az egyéni egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal szemben;
A családi adókedvezmény továbbra sem fog kiterjedni a munkaerő-piaci járulékra.
Mind a személyi jövedelemadó (szja), mind az egyes egyéni járulékok mértéke változatlan marad;
A gyermekkedvezmény változatlan mértékben fennmarad az egy és három, illetve a háromnál több gyermekek esetében, azaz továbbra is 62 500 forint, illetve 206 250 forint lesz gyermekenként. A változás a kétgyermekeseket fogja érinteni, akik esetében a kedvezmény mértéke megduplázódik, azaz várhatóan 125 000 forintra emelkedik gyermekenként.

Számításaink során két lehetőség közül kellett választanunk átláthatósági okokból: az egyes jövedelmi viszonyok esetén mekkora adókedvezménnyel nem fog tudni élni a magánszemély, illetve a magánszemély vagy a család mekkora nettó jövedelemváltozásban reménykedhet változatlan jövedelmi viszonyok mellett. Mi ez utóbbit választottuk, hiszen a legtöbben arra kíváncsiak, hogy mennyivel több fog maradni a képzeletbeli borítékban. Az alábbi számokból látszik, hogy minden jövedelemkategóriánál növekszik a nettó bér mértéke két gyermek esetén, igaz, a maximális többlet csak 121 211 forint havi jövedelem felett jelenik meg, ahol a nettó pozíció már havi 20 ezer forintot jelent havonta!

Kis adalékként csak annyit szeretnék még megjegyezni, hogy a régióban máshol is foglalkoznak a családi adókedvezmény kiterjesztésével. Lengyelországban augusztus 27-én jelentette be a miniszterelnök, hogy tervbe vették az adókedvezmény megnövelését a három, illetve négy gyermeket nevelők esetében, igaz, ott nincs akkora növekedés a kedvezményben a harmadik gyermek esetében, mint hazánkban.

És akkor jöhetnek a számok:

családi adókedvezmény

Forrás : http://nav.gov.hu

Bejelentették a kormány által 2015-re tervezett fontosabb adózási szabályokat, amely alapján a jövő évi költségvetés tervezet október 31-ig a parlament elé kerül.

Nos, úgy tűnik 2015-ben a családi adókedvezménnyel kapcsolatban nem lesz változás, vagyis a sokak által várt, kétgyermekes családokat megillető családi kedvezmény összege - legalábbis 2015-ben - nem növekszik. A két gyermek után járó adókedvezményt a kormány 2016-tól 2019-ig tervezi több lépcsőben növelni. A javaslat szerint 2016-tól kezdve négy év alatt fokozatosan a duplájára, a gyermekenkénti 10 ezer forintról 20 ezer forintra emelkedne a két gyermekes szülők adókedvezménye.

- See more at: http://bilance.hu/csaladi-adokedvezmeny-2015#sthash.vmglOMg8.dpufgg

Bejelentették a kormány által 2015-re tervezett fontosabb adózási szabályokat, amely alapján a jövő évi költségvetés tervezet október 31-ig a parlament elé kerül.

Nos, úgy tűnik 2015-ben a családi adókedvezménnyel kapcsolatban nem lesz változás, vagyis a sokak által várt, kétgyermekes családokat megillető családi kedvezmény összege - legalábbis 2015-ben - nem növekszik. A két gyermek után járó adókedvezményt a kormány 2016-tól 2019-ig tervezi több lépcsőben növelni. A javaslat szerint 2016-tól kezdve négy év alatt fokozatosan a duplájára, a gyermekenkénti 10 ezer forintról 20 ezer forintra emelkedne a két gyermekes szülők adókedvezménye.

- See more at: http://bilance.hu/csaladi-adokedvezmeny-2015#sthash.vmglOMg8.dpuf

Szólj hozzá!

Címkék: 2015 Adókedvezmény-két-gyerek-esetén-2015

Kiterjesztett családi kedvezmény 2015-re - családi adókedvezmény két gyerek után 2015

2014.11.24. 00:49 itt

Eddig sem volt egyszerű a családi kedvezményre vonatkozó előírások helyes alkalmazása, de a családi járulékkedvezmény bevezetése még több odafigyelést igényel az érintett magánszemélyektől és az adóelőleg-levonásra kötelezett munkáltatóktól.

A kiindulópontot továbbra is a Szja törvény kiegészült rendelkezései (1995. évi CXVII. törvény 29/A.-29/B. §) képezik, a szabályozás új elemeinek többségét – a családi kedvezmény járulékok terhére történő érvényesítéséhez szükséges új előírásokat – pedig a Tbj. módosítása (1997. évi LXXX. törvény 24/A.- 24/C. és 51.- 51/B. §) tartalmazza.

Ami nem változik

Családi kedvezményre jogosult:

  • az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, kivéve azt a magánszemélyt, aki a családi pótlékot
  • vagyonkezelői joggal felruházott gyámként vagy vagyonkezelő eseti gondnokként a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel,
  • szociális intézmény vezetőjeként, az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel

kapja, továbbá

  • a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa;
  • a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy);
  • a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

Kedvezményezett eltartott (aki után a kedvezmény jár):

  • az, aki esetében a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra való jogosultság áll fenn,
  • a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig),
  • az, aki a családi pótlékra saját jogon jogosult,
  • a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

Eltartott:

  • az előbbiekben felsorolt kedvezményezett eltartottak, továbbá
  • azok, akik esetében nem áll fenn a családi pótlékra való jogosultság, de a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehetőek (vagyis, akik után a kedvezmény nem jár, de akiket a kedvezményezett eltartottak után érvényesíthető mérték meghatározásánál figyelembe kell venni).

Az utóbbiak körébe az a kedvezményezett eltartottnak nem minősülő személy tartozik, aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik.

Az összevont adóalapból családi kedvezmény címén levonható összegnek – minden egyes kedvezményezett eltartott után, minden egyes jogosultági hónap figyelembe vételével – két mértéke van.

A levonható összeg fejenként és havonta 62 500 forint, amely

  • egy vagy kettő kedvezményezett eltartott esetén havi 10-10 ezer forint,
  • egy kedvezményezett eltartott és egy eltartott esetén havonta 62 500 forint, amely havi 10 ezer forint adókedvezményt jelent.

A levonható összeg fejenként és havonta 206 250 forint, amely

  • három és minden további kedvezményezett eltartott esetén havi 33-33 ezer forint, illetve
  • legalább három (vagy több) eltartott, azon belül legalább egy (vagy több) kedvezményezett eltartott esetén kedvezményezett eltartottanként havi 33-33 ezer forint adókedvezményt jelent.

A családi kedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után egyszeresen vehető igénybe, de azt együttesen, közösen, illetve az adóbevallásban (munkáltatói adómegállapításban) megosztva is lehet érvényesíteni.

A jogosult arra a hónapra tekintettel veheti igénybe a kedvezményt, amely számára jogosultsági hónapnak minősül. Több jogosult esetén az adott jogosultsági hónap után járó kedvezményt a jogosultak közösen is igénybe vehetik. A jogosult az őt megillető családi kedvezményt – adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban – megoszthatja a vele közös háztartásban élő, jogosultnak nem minősülő házastársával (ideértve különösen a nevelőszülő házastársát), élettársával. Ez a lehetőség arra az esetre is vonatkozik, amikor a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni

A közös igénybevétel (már az adóelőleg-megállapításnál is) tehát csak akkor jöhet szóba, ha az együttes igénybevétel ugyanazon kedvezményezett eltartott után a családi kedvezményre jogosult személyek között történik. A megosztás pedig azt jelenti, hogy a jogosult az őt megillető kedvezményt jogosultnak nem minősülő más magánszeméllyel együtt megosztva érvényesíti. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy az olyan jogosultsági hónapokra eső családi kedvezményre, amelyre vonatkozóan a jogosult vagy házastársa, élettársa a gyermeket nevelő egyedülállók családi pótlékát igénybe vette, a megosztás nem alkalmazható.

A családi kedvezményre való jogosultság az esetek többségében egybeesik a családi pótlékra való jogosultsággal. Ez a következőket jelenti:

  • Házastársak esetében a közös háztartásban nevelt közös és nem közös gyermekek után járó családi pótlék tekintetében mindkét fél jogosultnak minősül, így a családi kedvezményre való jogosultság is mindkét felet megilleti. Kivétel: a nevelőszülőként nevelt gyermek után a házastárs nem jogosult.
  • A családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy), illetve a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetében az említett személy és a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül egy – a döntésük szerinti – minősül jogosultnak.
  • Magzat esetében a várandós nő és – tényleges apaságától függetlenül – a vele közös háztartásban élő törvényes házastársa (tehát az élettárs apa nem) minősül jogosultnak.

A házastársak mindegyikének jogosultsága alapján a közös igénybevétel és a megosztás ugyanazt jelenti, továbbá a kedvezmény mértéke mindkét fél szempontjából azonos. Ugyanez a helyzet az élettársak estében is, ha kizárólag közös gyermekeik vannak (a magzat kivételével).

Az élettárs a másik féllel nem közös gyermekek tekintetében nem jogosult családi pótlékra, ebből következően a családi kedvezményre és annak közös igénybevételére csak a saját és közös gyermekeik után jogosult. Emiatt az élettársak esetében az eltartottak száma, illetve a kedvezmény mértéke is különböző lehet, továbbá ők a nem közös gyermek után járó kedvezményt csak az adóbevallásukban/munkáltatói adómegállapításukban oszthatják meg, közös igénybevételre tehát nem jogosultak. Ez házastársak esetében is előfordulhat akkor, ha valamelyikük nevelőszülőként nevelt gyermek után jogosult a családi kedvezményre.

A kismamák jó, ha tudják, hogy ha a várandósság felismerése az adóévi adó megállapítását követően történik, a várandósság időszakának a bevallott jövedelem adóévére eső jogosultsági hónapjai alapján járó családi kedvezmény az elévülési időn belül önellenőrzéssel lehet érvényesíteni. Az anya (és a vele közös háztartásban élő házastársa) jogosultságát a várandósság tényéről kiadott orvosi igazolás alapozza meg, de ezt a személyiségi jogok szempontjából védett dokumentumot sem a családi kedvezményre vonatkozó adóelőleg-nyilatkozathoz, sem az adóbevalláshoz/munkáltatói adómegállapításhoz nem kell csatolni, azt kizárólag az adóhatóság csak ellenőrzés során kérheti.

A családi kedvezmény érvényesítése egyebekben is a jogosult maggánszemély(ek) nyilatkozata alapján történik. Több jogosult esetén (akkor is, ha nem osztják meg) az érintett magánszemélyeknek közös nyilatkozatot kell tenniük, amelynek a jogosultság (magzat esetében a várandósság) tényének közlése mellett tartalmaznia kell, hogy a kedvezményt melyikük veszi igénybe. A nyilatkozatban egymás adóazonosító jelét, valamint az eltartottakra vonatkozó adatokat is fel kell tüntetni. Megosztás esetén a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a kedvezmény összegének – az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak számának felosztásával történő – közös igénybevételére, megosztására vonatkozó döntést is.

A havi rendszeres jövedelmet fizető, adóelőleget megállapítására kötelezett munkáltatók kötelesek figyelembe venni az adóelőleg meghatározásánál a magánszemély családi kedvezmény érvényesítésére vonatkozó nyilatkozatát. Az adóelőleg megállapítására kötelezett munkáltató fogalma szélesebb annál, mint az a személy, akivel a magánszemély munkaviszonyban áll, mert ide tartozik minden olyan kifizető, amely a magánszeméllyel rendszeresen ismétlődő járandósággal együtt járó jogviszonyban áll. Tehát például e körbe tartozik a tevékenységében személyesen közreműködő tagja tekintetében a társas vállalkozás is.

Fontos szabály, hogy ha a magánszemély a családi adóalap, illetve járulékkedvezményt az adóév során az adóelőlegnél úgy érvényesíti, hogy arra részben vagy egészben nem jogosult, azt az adóbevallás benyújtására előírt határidőig vissza kell fizetnie. Ebben az esetben a befizetési kötelezettség 12 százalékának megfelelő különbözeti bírság fizetésére is köteles, ha a befizetési kötelezettség a 10 ezer forintot meghaladja.

Változások a Szja törvényben

Egyre gyakrabban előforduló eset, hogy válás után a szülők a bíróság által jóváhagyott megegyezésüknek megfelelően megosztott felügyeleti jogot gyakorolhatnak gyermekeik felett. Erre vonatkozó új rendelkezés, hogy ha jogerős bírósági döntés, egyezség alapján a szülők egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket, és ezért a családi pótlékra 50-50 százalékos arányban mindkét szülő jogosult, a gyermek mindkét szülő – valamint a szülő házastársa – vonatkozásában kedvezményezett eltartottnak minősül. A felváltva gondozott gyermek után a szülők (házastársaik) a családi adóalapkedvezmény 50-50 százalékának érvényesítésére jogosultak, ugyanakkor e családi kedvezmény közös érvényesítésére a gyermeket felváltva gondozó szülők egymás között nem jogosultak.

A családi kedvezmény érvényesítése céljából tett nyilatkozat tartalmát érintő új elem, hogy nem csak az eltartottak (kivéve a magzatot) adóazonosító jelét, ennek hiányában természetes személyazonosító adatait, lakcímét kell feltüntetni, hanem, hogy e személyek (ideértve a magzatot is) az adóév mely hónapjaiban minősültek eltartottnak, kedvezményezett eltartottnak. Továbbá közös igénybevétel, illetve megosztás esetén fel kell tüntetni azt is, hogy hány jogosultsági hónap tekintetében történik közös érvényesítés, vagy a kedvezmény megosztásával érintett házastársak, élettársak hány jogosultsági hónap tekintetében osztják meg a kedvezményt (például válás és új élettársi kapcsolat esetén egy magánszemély az adott éven belüli időszakok szerinti családi állapot alapján akár két más magánszeméllyel is érvényesítheti közösen ugyanazon kedvezményezett eltartottra tekintettel a családi kedvezményt). A jogosultnak nem minősülő házastárssal, élettárssal történő megosztás nem alkalmazható azokra a hónapokra, amelyekre a családi kedvezményt a jogosultak közösen érvényesítették.

A járulékkedvezmény bevezetésével függ össze az a rendelkezés, amely szerint, ha a magánszemély vagy házastársa, élettársa az adóév során az adóelőleg megállapításánál családi járulékkedvezményt érvényesített, akkor az adóbevallásban a magánszemély és házastársa által érvényesíthető családi kedvezmény együttes összegét csökkenteni kell az általuk együttesen igénybe vett családi járulékkedvezménynek az adó mértékével (0,16-tal) elosztott összeggel. Ez a szabály biztosítja, hogy amennyiben az adóév végére az évközi érvényesítés ellenére mégis mutatkozik adófizetési kötelezettség, azt a családi kedvezményt, amelyet már családi járulékkedvezmény formájában érvényesítettek, ismételten ne lehessen levonni az adóalapból.

Mit jelent a családi járulékkedvezmény?

Családi járulékkedvezményre a Szja törvény szerinti családi adóalapkedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított és – a kedvezményt megosztással érvényesítő – biztosított házastársa, élettársa jogosult. Az említettek a szja szerinti családi adóalapkedvezmény 16 százalékát (amelyre a szja nem nyújt fedezetet) családi járulékkedvezményként a 7 százalékos egészségbiztosítási járulékból és a 10 százalékos nyugdíjjárulékból érvényesíthetik. A családi járulékkedvezmény érvényesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét.

A családi járulékkedvezmény összege a biztosítottat megillető, a szja szerinti családi adóalpkedvezmény összegéből

  • a biztosított által vagy
  • a közös igénybevételére jogosult biztosítottak által közösen és/vagy
  • a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa által együttesen

ténylegesen érvényesített családi adóalapkedvezménnyel csökkentett összeg 16 százaléka, de legfeljebb a megállapított egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék együttes összege.

A családi járulékkedvezmény igénybevétele nem kötelező, de ha a magánszemély az adóelőleg-nyilatkozatában kéri, az adóelőleg-levonásra kötelezett munkáltatónak figyelembe kell vennie már az adóelőleg-levonásnál is. A munkáltató meghatározott sorrendben először a családi adóalapkedvezményt vonja le a megállapított személyi jövedelemadóalapból, és ha az nem nyújt teljes fedezetet, a fennmaradó összeg 16 százalékával először a 7 százalékos egészségbiztosítási járulékot, majd a 10 százalékos nyugdíjjárulékot csökkenti, azaz nem vonja le a magánszemély járandóságából, és nem fizeti meg az állami adóhatóságnak. Hangsúlyozni kell, hogy járulékkedvezmény érvényesítésére vonatkozó előleg nyilatkozatot csak a családi adóalapkedvezményre jogosult magánszemély tehet, azaz nem tehet ilyen nyilatkozatot a családi adóalapkedvezmény érvényesítésére a saját jogán nem (csak megosztással) jogosult magánszemély.

A családi járulékkedvezmény havi összegét a foglalkoztatónak az adózás rendjéről szóló törvény szerinti (08-as) bevallásában kell bevallania.

A családi járulékkedvezmény közös igénybevételére, megosztására értelemszerűen a Szja törvény előírásit kell alkalmazni.

Amennyiben az egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő az adóév során családi járulékkedvezményt kíván érvényesíteni, azt saját maga állapítja meg, a következők figyelembe vételével:

  • A biztosított egyéni vállalkozó által érvényesíthető családi járulékkedvezmény havi összege egyenlő a családi kedvezmény havi összegéből (közös igénybevétel esetén a biztosított egyéni vállalkozóra jutó összegéből) annak a résznek a 16 százalékával, amely az adóelőleg-alap (a havi vállalkozói kivét, illetve a havi átalányban megállapított jövedelem) havi összegét meghaladja, de legfeljebb a biztosítottat terhelő egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék összegével.
  • A biztosított őstermelő által érvényesíthető családi járulékkedvezmény negyedéves összege egyenlő a családi kedvezmény negyedévre eső összegéből (közös igénybevétel esetén a biztosított mezőgazdasági őstermelőre jutó összegéből) annak a résznek a 16 százalékával, amely az adóelőleg-alap (a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem vagy az átalányban megállapított jövedelem) negyedéves összegét meghaladja, de legfeljebb a biztosítottat terhelő egészségbiztosítási járulék, és nyugdíjjárulék összegével.
  • A biztosított egyéni vállalkozó a havi, a mezőgazdasági őstermelő a negyedéves családi járulékkedvezményét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget
  • természetbeni egészségbiztosítási járulékként, vagy
  • ha a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre pénzbeli egészségbiztosítási járulékként, vagy
  • ha a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék sem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre nyugdíjjárulékként

nem fizeti meg az állami adóhatóságnak. A biztosított egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő a családi járulékkedvezmény havi, illetve negyedéves összegét a járulékokról szóló bevallásában vallja be.

A családi járulékkedvezmény nem csökkenti azt a járulékkötelezettséget, amelyet az Szja törvény szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő járulékalap után kell megfizetni (ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont, befizetett tagdíj összegét). Egyéni és társas vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a kivétet, az átalányban megállapított jövedelmet vagy a személyes közreműködői díjat terhelő járulékok erejéig lehet érvényesíteni (tehát csak olyan járulékalapot képező jövedelem után megállapított járulékok erejéig, amelyek után személyi jövedelemadó-fizetései kötelezettség terhére a családi kedvezmény egy része érvényesítésre került, vagyis például kivét hiányában a kötelezően fizetendő járulékminimumból nem vonható le a kedvezmény).

Az év közben érvényesített családi járulékkedvezményről az éves adóbevallásban vagy a munkáltatói adómegállapítás során el kell számolni. Az elszámolásban fel kell tüntetni a családi járulékkedvezmény megállapított alapját, összegét, továbbá azt az összeget, amelyet a tárgyévre a családi járulékkedvezmény havi összegeként a foglalkoztató, a biztosított egyéni vállalkozó, vagy negyedéves összegeként a biztosított mezőgazdasági őstermelő érvényesített.

Ha a családi járulékkedvezmény megállapított összege több mint amit a tárgyévre családi járulékkedvezmény havi összegeként a foglalkoztató vagy az egyéni vállalkozó, negyedéves összegeként a mezőgazdasági őstermelő érvényesített, a különbözetet az adóbevallásban lehet igényelni, illetve munkáltatói adómegállapítás esetén a személyi jövedelemadó különbözetére vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.

Családi adókedvezmény két gyerek után 2015 ! változás lehet a 2 gyermekes családoknál

Szólj hozzá!

Címkék: 2015 Családi-adókedvezmény-nyomtatvány-nyilatkozat-2015 Adókedvezmény-két-gyerek-esetén-2015

családi kedvezmény igénybevételéhez szükséges igazolás 2015-re

2014.11.24. 00:43 itt

Letölthető dokumentumok
csaladi_kedvezmeny_igazolas_2013_evre_20140630 38KB

 

Szólj hozzá!

Címkék: 2015 Családi-Adókedvezmény-2015 Családi-adókedvezmény-nyomtatvány-nyilatkozat-2015

Családi kedvezmény igénybevétele 2014/2015 - nyomtatvány letöltés !

2014.01.07. 16:53 itt

Adóelőleg nyilatkozat 2015: Ilyen adóelőleg-nyilatkozatokat kell használni 2015-ben, itt letöltheti

 

Eddig sem volt egyszerű a családi kedvezményre vonatkozó előírások helyes alkalmazása, de a családi járulékkedvezmény bevezetése még több odafigyelést igényel az érintett magánszemélyektől és az adóelőleg-levonásra kötelezett munkáltatóktól.

Ami nem változik

Családi kedvezményre jogosult:

  • az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, kivéve azt a magánszemélyt, aki a családi pótlékot
  • vagyonkezelői joggal felruházott gyámként vagy vagyonkezelő eseti gondnokként a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel,
  • szociális intézmény vezetőjeként, az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel

kapja, továbbá

  • a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa;
  • a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy);
  • a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

Kedvezményezett eltartott (aki után a kedvezmény jár):

  • az, aki esetében a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra való jogosultság áll fenn,
  • a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig),
  • az, aki a családi pótlékra saját jogon jogosult,
  • a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

Eltartott:

  • az előbbiekben felsorolt kedvezményezett eltartottak, továbbá
  • azok, akik esetében nem áll fenn a családi pótlékra való jogosultság, de a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehetőek (vagyis, akik után a kedvezmény nem jár, de akiket a kedvezményezett eltartottak után érvényesíthető mérték meghatározásánál figyelembe kell venni).

Az utóbbiak körébe az a kedvezményezett eltartottnak nem minősülő személy tartozik, aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik.

Az összevont adóalapból családi kedvezmény címén levonható összegnek – minden egyes kedvezményezett eltartott után, minden egyes jogosultsági hónap figyelembe vételével – két mértéke van.

A levonható összeg fejenként és havonta 62 500 forint, amely

  • egy vagy kettő kedvezményezett eltartott esetén havi 10-10 ezer forint,
  • egy kedvezményezett eltartott és egy eltartott esetén havonta 62 500 forint, amely havi 10 ezer forint adókedvezményt jelent.

A levonható összeg fejenként és havonta 206 250 forint, amely

  • három és minden további kedvezményezett eltartott esetén havi 33-33 ezer forint, illetve
  • legalább három (vagy több) eltartott, azon belül legalább egy (vagy több) kedvezményezett eltartott esetén kedvezményezett eltartottanként havi 33-33 ezer forint adókedvezményt jelent.

A családi kedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után egyszeresen vehető igénybe, de azt együttesen, közösen, illetve az adóbevallásban (munkáltatói adómegállapításban) megosztva is lehet érvényesíteni.

A jogosult arra a hónapra tekintettel veheti igénybe a kedvezményt, amely számára jogosultsági hónapnak minősül. Több jogosult esetén az adott jogosultsági hónap után járó kedvezményt a jogosultak közösen is igénybe vehetik. A jogosult az őt megillető családi kedvezményt – adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban – megoszthatja a vele közös háztartásban élő, jogosultnak nem minősülő házastársával (ideértve különösen a nevelőszülő házastársát), élettársával. Ez a lehetőség arra az esetre is vonatkozik, amikor a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni

A közös igénybevétel (már az adóelőleg-megállapításnál is) tehát csak akkor jöhet szóba, ha az együttes igénybevétel ugyanazon kedvezményezett eltartott után a családi kedvezményre jogosult személyek között történik. A megosztás pedig azt jelenti, hogy a jogosult az őt megillető kedvezményt jogosultnak nem minősülő más magánszeméllyel együtt megosztva érvényesíti. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy az olyan jogosultsági hónapokra eső családi kedvezményre, amelyre vonatkozóan a jogosult vagy házastársa, élettársa a gyermeket nevelő egyedülállók családi pótlékát igénybe vette, a megosztás nem alkalmazható.

A családi kedvezményre való jogosultság az esetek többségében egybeesik a családi pótlékra való jogosultsággal. Ez a következőket jelenti:

  • Házastársak esetében a közös háztartásban nevelt közös és nem közös gyermekek után járó családi pótlék tekintetében mindkét fél jogosultnak minősül, így a családi kedvezményre való jogosultság is mindkét felet megilleti. Kivétel: a nevelőszülőként nevelt gyermek után a házastárs nem jogosult.
  • A családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy), illetve a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetében az említett személy és a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül egy – a döntésük szerinti – minősül jogosultnak.
  • Magzat esetében a várandós nő és – tényleges apaságától függetlenül – a vele közös háztartásban élő törvényes házastársa (tehát az élettárs apa nem) minősül jogosultnak.

A házastársak mindegyikének jogosultsága alapján a közös igénybevétel és a megosztás ugyanazt jelenti, továbbá a kedvezmény mértéke mindkét fél szempontjából azonos. Ugyanez a helyzet az élettársak estében is, ha kizárólag közös gyermekeik vannak (a magzat kivételével).

Az élettárs a másik féllel nem közös gyermekek tekintetében nem jogosult családi pótlékra, ebből következően a családi kedvezményre és annak közös igénybevételére csak a saját és közös gyermekeik után jogosult. Emiatt az élettársak esetében az eltartottak száma, illetve a kedvezmény mértéke is különböző lehet, továbbá ők a nem közös gyermek után járó kedvezményt csak az adóbevallásukban/munkáltatói adómegállapításukban oszthatják meg, közös igénybevételre tehát nem jogosultak. Ez házastársak esetében is előfordulhat akkor, ha valamelyikük nevelőszülőként nevelt gyermek után jogosult a családi kedvezményre.

Szólj hozzá!

Címkék: családi 2014 adókedvezmény 2015 Családi-Adókedvezmény-2014 Családi-Adókedvezmény-2015 Családi kedvezmény Kalkulátor 2015

Új családi adókedvezmény 2014-re-Elfogadták!

2013.11.19. 11:24 itt

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a jövő évi adóváltoztatásokat. A kormány javaslatára a családi adókedvezmény 2014-ben az egyéni járulékok, vagyis a 7 százalékos egészségbiztosítási és a 10 százalékos nyugdíjjárulék terhére is igénybe vehető lesz.

További információk :Friss : családi adózás 2014 - új nyomtatványok a családi adókedvezmény igénybevételéhez !


Szólj hozzá!

Címkék: kiterjesztették a családi adókedvezményt 2014-től

Átalakul 2014-re a családi adókedvezmény

2013.11.12. 12:19 itt

A 2014-es adótörvény-módosítások legfontosabb eleme a családi adókedvezmény kiterjesztése.

A korábban ismertetettek szerint az szja-n felül a 7%-os egészségbiztosítási és 10%-os nyugdíjjárulékból is igénybe vehető lesz a gyermekek után járó kedvezmény. Giró-Szász András kormányszóvivő a mai sajtótájékoztatón ugyanakkor nem akart beszélni arról, lesz-e húsáfa-csökkentés és luxusadó (a ma benyújtandó adótörvényből kiderül). A havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétel ugyanakkor várhatóan nem lesz benne, mert ez a szóvivő szerint nem adórendszeri kérdés.

A hazai adórendszerben már nincs szükség nagy lépésekre, az adórendszer szerkezeti átalakítása lezártnak tekinthető, 2014. a finomhangolás évének tekinthető - mondta Giró-Szász András a péntek délelőtt tartott kormányszóvivői sajtótájékoztatón. Az elmúlt évek igazolták az egykulcsos adó eredményességét a szóvivő szerint, az új adórendszer 1500 milliárd forintot hagyott az embereknél.

Az őszi adóváltozások célja egyértelműen, hogy a kiskeresetűek jelentős mértékű kedvezményben részesüljenek, emellett adminisztrációs terheket csökkent tovább, illetve a vállalkozói környezetet támogatják tovább - ismertette az adócsomag tartalmát a kormányszóvivő.

A családi adókedvezmény bevezetésekor 180 milliárd forintot hagyott a családoknál. Az új intézkedés 260 ezer családra terjeszti ki a családi kedvezményt. Az intézkedés lényege, hogy akik jelenleg nem tudják a gyermekek után járó családi kedvezményt teljesen igénybe venni a személyi jövedelem adójukból, azok az egyéni járulékokból is levonhatják azt, a 7%-os egészségügyi és 10%-os nyugdíjjárulékból. Az adómegtakarítás maximuma így 33%-ra emelkedik.

Giró-Szász András elmondása szerint ma benyújtják az adótörvények módosítását.

Arról ugyanakkor nem beszélt, ezekben szerepelni fog-e a húsáfa csökkentése és a luxusadó. A szóvivő szerint ezeket a Varga Mihály által ma benyújtandó adótörvényeket módosító javaslatból tudjuk majd meg. Ugyanakkor elismételte, amit már korábban is, hogy 2006-ban volt egy átgondolatlan áfacsökkentés, ami nem járt a várt hatással.

A havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétel ügye pedig Giró-Szász szerint nem adóügyi kérdés, az intézkedést javasló frakció fog erről javaslatot benyújtani az Országgyűlésnek.

Szólj hozzá!

Címkék: Családi-Adókedvezmény-2014 Családi-Adókedvezmény-Nyomtatvány-Letöltés-2014

családi adókedvezmény 2013 nyomtatvány letöltése 2014-re

2013.01.16. 20:20 itt

Adóelőleg-nyilatkozat 2013/14. évben  családi kedvezmény
 
 
Az összevont adóalapot csökkentő tényező a hatályos személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint a családi kedvezmény. Az összevont adóalap része az adóalap kiegészítését is magában foglaló önálló tevékenységből származó jövedelem. Ennek minősül az ingatlan bérbeadásából eredő jövedelem is január elseje óta, mivel ezen időponttól kezdve az ilyen tevékenységből származó jövedelem elkülönült adóztatásának választási lehetősége megszűnt érvényben lenni.


A családi adókedvezmény esetében a fenti kitétel alól 3 tevékenység képez kivételt 2014/2015-ben:

  1. a kereskedelmi szálláshely szolgáltatásra irányuló tevékenység
  2. a tételes átalányadózást választó fizető vendéglátó tevékenység
  3. a termőföld bérbeadásból származó bevételből keletkező jövedelem (amennyiben ez utóbbi nem adómentes).


Ezek a tevékenységek továbbra is külön adózó jövedelemnek minősülnek.

A családi adókedvezmény munka nélkül is érvényesíthető tehát, mivel a jogszabály megengedő hatályú (nem tiltja) az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem esetében a családi adókedvezmény igénybevételére.

A családi adókedvezmény 2012-ben, ha a magánszemély az ingatlan bérbeadásból származó jövedelmét nem kifizetőtől szerzi, vagy amennyiben a magánszemély számlaadásra kötelezett adószámos magánszemély, és a kifizetőtől nem kérelmezi az adóelőleg megállapítását, akkor az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem esetén a magánszemélynek nincs lehetősége arra, hogy családi kedvezmény érvényesítésére vonatkozó nyilatkozatot adjon. Ezért a kedvezményt az ingatlan bérbeadásából származó jövedelméből negyedévenként saját maga érvényesíti, illetve vallja be a tárgyévre vonatkozó adóbevallásában.

Nincsenek kizárva a családi kedvezmény érvényesítéséből azok az ingatlan-bérbeadási tevékenységet folytató magánszemélyek sem, akik ezen tevékenységből származó jövedelmüket munkáltatónak nem minősülő kifizetőtől szerzik, valamint azok a nem egyéni vállalkozóként, nem mezőgazdasági őstermelőként számlaadásra kötelezett magánszemélyek, akik nyilatkozatot adnak arról, hogy kérik az adóelőleg levonását a kifizetőtől. Ezekben az esetekben ugyanis a jövedelmet juttató szervezet kifizetői minőségében kötelezett az adóelőleg megállapítására, illetve levonására.

A családi adókedvezmény munka nélkül igénybe vehető körébe tartoznak azok, akik

  1. ingatlan bérbeadási tevékenységet folytató magánszemélyek,
  2. akik e tevékenységből származó jövedelmüket munkáltatónak nem minősülő kifizetőtől szerzik,
  3. azok, akik nem egyéni vállalkozóként, nem mezőgazdasági őstermelőként számlaadásra kötelezett magánszemélyek,
  4. végezetül azok, akik nyilatkozatot adnak arról, hogy kérik az adóelőleg levonását a kifizetőtől.


A családi adó kedvezmény rendszerében a kifizető, a NAV-hoz bejelentett - az általános szabályoktól eltérő - módszer szerint is megállapíthatja az adóelőleget, amennyiben ezzel a tárgyévi adó megállapításánál jelentkező adókülönbözetet mérsékli. Vagyis, a kifizető figyelembe veheti a családi kedvezmény érvényesítését kérő, jogszerűen megtett nyilatkozatokat, ha olyan előzetesen bejelentett adóelőleg levonási módszert alkalmaz, amely a nem munkáltatóként havi rendszerességgel teljesített kifizetéseknél is biztosítja a családi adókedvezmény érvényesítésének lehetőségét. Ez utóbbihoz szükséges a kifizető együttműködési készsége is, mivel erre vonatkozó jogszabályi kötelezettség nincs lefektetve a személyi jövedelemadó hatályos törvényében.

 

Címkék: 2015 2013 családi adókedvezmény 2013 pdf nyomtatvány letöltése Családi-Adókedvezmény-2014

változik a családi kedvezményre vonatkozó szabály

2013.01.16. 20:06 itt

Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2013. évi CLXXVIII. törvény – többek között – megváltoztatta a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) családi kedvezményre vonatkozó néhány szabályát. Ezen módosuló rendelkezések 2013. január 1-jétől lépnek hatályba - hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. A kiadott közleményt az alábbiakban változtatás nélkül idézzük.

Családi kedvezmény közös érvényesítése, illetve megosztása

A módosítás pontosítást tartalmaz, aminek eredményeként egyértelműen elkülöníthető a családi kedvezmény közös érvényesítésének és a kedvezmény megosztásának esete. Amíg ugyanis a közös érvényesítés akkor jöhet szóba, ha ugyanazon kedvezményezett eltartott esetében eltérő vagy ugyanazon jogosultsági hónap tekintetében több magánszemély is jogosult a kedvezményre, addig megosztásról abban az esetben beszélhetünk, ha a jogosult az őt megillető kedvezményt jogosultnak nem minősülő más magánszeméllyel osztja meg.

Így a változás lényege abban ragadható meg, hogy a közös érvényesítésnél lehetséges a családi kedvezmény adóelőleg során történő igénybevétele, és nem szükséges a közös háztartásban élés fennállása, illetve nem kizáró ok a jogosultság vizsgálatánál az, ha a jogosult az egyedülálló szülők emelt összegű családi pótlékát veszi igénybe. Ezzel szemben a megosztás továbbra is csak év végén a magánszemély bevallásánál/munkáltatói adómegállapításnál lehetséges, továbbá feltétel a közös háztartás megléte, és 2013-tól már csak azon hónapok tekintetében nem lehet alkalmazni a megosztást, amelyekben a jogosult vagy a jogosultnak nem minősülő házastársa, élettársa a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát igénybe vette.

Ezért pl. ha anya és apa 2013. januárjától augusztus hónapig egy háztartásban élnek és közösen érvényesítik a kedvezményt, de 2013. szeptemberétől már külön élnek, és ekkortól már csak az anya a jogosult a kedvezmény érvényesítésére, akkor az apa mindettől függetlenül év végén a bevallásában/munkáltatói adómegállapításnál érvényesítheti a 2013. januártól az augusztus hónapig őt megillető családi kedvezményt.

Gyakori életbeli példa az is, amikor a szülők 50-50%-ban megosztott felügyeleti jogot kapnak a gyermekeik vonatkozásában. A módosítás folytán ilyenkor közösen érvényesíthetik a családi kedvezményt függetlenül attól, hogy nem élnek közös háztartásban.

Családi kedvezmény alkalmazása valamely külföldi állam szabályai alapján fennálló családi pótlékhoz hasonló ellátás esetén

Az Szja tv. alapelvei között található változás az, hogy a külföldi illetőségű magánszemélyt kedvezmény csak abban az esetben illeti meg, ha a nem önálló, illetve az önálló tevékenységből származó jövedelmeinek (ideértve különösen a vállalkozói jövedelmet és a vállalkozói osztalékalapot vagy az átalányadó alapját), valamint a nyugdíj és más hasonló, a korábbi foglalkoztatásra tekintettel megszerzett jövedelmeinek legalább 75 százaléka Magyarországon esik adókötelezettség alá.

Ezzel áll összhangban az a módosítás, hogy a családi kedvezmény is csak akkor érvényesíthető, ha a magánszemélyt ugyanolyan vagy hasonló kedvezmény ugyanarra az időszakra más külföldi államban nem illeti meg, és összes jövedelmének legalább 75 százaléka Magyarországon esik adókötelezettség alá. Az Szja tv. családi kedvezményre vonatkozó szabályainak megfelelő alkalmazását írja elő az Szja tv. "a bármely külföldi állam jogszabálya alapján családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra jogosult magánszemély (jogosult, eltartott) esetében is azzal, hogy

a) kedvezményezett eltartottként az a magánszemély (gyermek) vehető figyelembe, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény megfelelő alkalmazásával a kedvezményt érvényesítő magánszemély családi pótlékra való jogosultsága megállapítható lenne;

b) eltartottként az a magánszemély (gyermek) vehető figyelembe, akit a családok támogatásáról szóló törvény megfelelő alkalmazásával más magánszemély (gyermek) után járó családi pótlék megállapításánál figyelembe lehetne venni".

 

Címkék: családi 2014 adókedvezmény nyomtatvány letöltése 2015 2013 családi adókedvezmény nyomtatvány letöltése